Nem tudom megállni, hogy megszólaljak, mert továbbra is a szellőzési megoldások kezelését tartom az épületenergetikai számítások, besorolások kezelése szempontjából a legnagyobb hibájának – kollégánk, Nagy Gábor gondolatai.
Végzett már valaki utóellenőrzést, mi történik pl. egy A, A+ vagy A++ besorolású lakás energetikai állapotával, ha nem épül meg az eredetileg szükséges és számítás alapját képező hővisszanyerős szellőzési rendszer? Vajon hány osztállyal kellene leminősíteni, ha korrekt újbóli számítást kellene elvégezni?
Megkockáztatom egy rossz pl. fix rácsos, pláne ablaknyitogatós megoldásnál akár megegyezhet, vagy magasabb is lehet a lakás szellőzés hőigénye a ”korszerű” lakás transzmissziós hőveszteségénél! Így aztán persze, hogy egy ”kurblis mercedes” típusú öszvért kap a majdani tulajdonos, aki nem is sejti mit kap korszerű, energiatakarékos lakás helyett.
Vajon hány építtető kap erről korrekt tájékoztatást? Hány tervező-beruházó vállalkozás tesz az építési ajánlatában szellőzési alternatívát az építtető elé? Pedig ha az építtető az A+ besorolású épületért fizet, akkor azt kellene kapnia. Nonszensznek érzem, hogy egy A+-os dohos, esetleg penészes lakás azonos értéket képviselne egy A+-os, de élhető friss levegős szellőzéssel rendelkező lakással.
Most, amikor ”csúcsra jár” az építési kedv, vajon valóban olyan komfortú lakások épülnek, amelyek megfelelnek korunk elvárásainak? „Az épületgépészet az emberi komfort tudománya, ezért az épületgépész mérnök felel az emberek komfortérzetéért…” mondta Macskássy professzor Úr. Szerintem ez a lakások egészséges levegőjének biztosítására is vonatkozik, nem csak az energiatakarékosságra! Vajon mi épületgépészek amúgy jól alszunk?
Nagy Gábor
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
Természetesen igaza van Zoárdnak, nem csak a lakások, hanem iskolák, óvodák, kórházak, hivatalok és egyéb munkahelyként és közszolgáltatásként egyaránt működő épületek esetében is hasonló, vagy még rosszabb a helyzet.
Nemrégiben sajnos a korszerűnek mondott miskolci Csillagpont kórház folyosóin félnapos várakozások mellett tapasztalhattam meg mind a zárt terek fullasztó, oxigénhiányos, párás levegőjét (egyik alkalommal két beteget ájulás miatt soron kívül kellett ellátni) néha pedig az ablakszellőztetéses kényszer-megoldások okozta elviselhetetlen mértékű huzatot, ami az eleve beteg embereknek aligha a gyógyulást segítő légállapotot biztosít. A várakozó folyosókon a tervezett létszám többszöröse pedig sajnos a mai egészségügy mindennaposnak mondható állapotával hívja fel a figyelmet arra, hogy tervezési alapadatainkat sem biztos, hogy a normatívák alsó határértékeire alapozva szabadna a méretezések során felhasználnunk.
Persze nem csak az energetikai előírások hibája az, ami az elkészült létesítmények szellőzéseire jellemző, ebben vastagon benne van az elavult ”OTÉK ” hivatalban tartásáért felelős ”szakmai közeg” is, mert rossz előírások miatt nem kényszeríthető ki jó megoldás. Hiába akar a tervező élhető épületet tervezni, a kivitelező pedig ugyanezt megépíteni, ha szabályozási környezet ennek az ellenkezőjére kényszeríti.
Hányszor kell még ezt újra és újra leírnunk?
NG
Természetesen igaza van Zoárdnak, nem csak a lakások, hanem iskolák, óvodák, kórházak, hivatalok és egyéb munkahelyként és közszolgáltatásként egyaránt működő épületek esetében is hasonló, vagy még rosszabb a helyzet.
Nemrégiben sajnos a korszerűnek mondott miskolci Csillagpont kórház folyosóin félnapos várakozások mellett tapasztalhattam meg mind a zárt terek fullasztó, oxigénhiányos, párás levegőjét (egyik alkalommal két beteget ájulás miatt soron kívül kellett ellátni) néha pedig az ablakszellőztetéses kényszer-megoldások okozta elviselhetetlen mértékű huzatot, ami az eleve beteg embereknek aligha a gyógyulást segítő légállapotot biztosít. A várakozó folyosókon a tervezett létszám többszöröse pedig sajnos a mai egészségügy mindennaposnak mondható állapotával hívja fel a figyelmet arra, hogy tervezési alapadatainkat sem biztos, hogy a normatívák alsó határértékeire alapozva szabadna a méretezések során felhasználnunk.
Persze nem csak az energetikai előírások hibája az, ami az elkészült létesítmények szellőzéseire jellemző, ebben vastagon benne van az elavult ”OTÉK ” hivatalban tartásáért felelős ”szakmai közeg” is, mert rossz előírások miatt nem kényszeríthető ki jó megoldás. Hiába akar a tervező élhető épületet tervezni, a kivitelező pedig ugyanezt megépíteni, ha szabályozási környezet ennek az ellenkezőjére kényszeríti.
Hányszor kell még ezt újra és újra leírnunk?
NG