Július 1-től jelentősen megváltozott az egyszerű bejelentés folyamata. Az új jogszabály értelmében az egyszerű bejelentést már az elektronikus építési naplón keresztül kell megtenni. A kivitelezés az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését követő 16. napon kezdhető meg.
Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Építtetőnek az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) nyilvános felületén (www.e-epites.hu) vagy a www.magyarorszag.hu portálon keresztül kell kezdeményeznie a napló készenlétbe helyezését, az alábbi lépések szerint:
– a napló készenlétbe helyezés kezdeményezése a www.e-epites.hu vagy a www.magyarorszag.hu oldalon az ügyfélkapus belépéssel, majd a saját adatok megadásával,
– további adatokat kell megadni, így többek között az összes hasznos alapterület és a létesítendő lakások vagy önálló rendeltetési egységek száma,
– építésztervező behívása, adatainak megadásával (név, elérhetőség, névjegyzéki jelölése, Napló Ügyfél Jel (NÜJ szám)),
– építésztervező PDF/A formátumban feltölti a kivitelezési dokumentációt a tervnaplóba kategorizálva: Aláíró lap tervjegyzékkel, Helyszínrajz, Kitűzési helyszínrajz, Utcakép, Eltérő szintek alaprajzai, Metszetek, Homlokzatok, Tartószerkezeti tervek, Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve, Műszaki leírás, Tervezői költségvetési kiírás,
– az építtető megrendeli a készenlétbe helyezést, (ez csak akkor lehetséges, ha minden adat és dokumentum fel van töltve, ezt a rendszer ellenőrzi),
– rendszerhasználati díj megfizetését követően a rendszer készenlétbe helyezi a naplót, ezzel megtörtént a bejelentés,
– készenlétbe helyezésről a rendszer belső üzenetet küld az illetékes építésügyi hatóságnak, az illetékes építésfelügyeleti hatóság pedig látja, ahogy a többi naplót,
– az illetékes építésügyi hatóság a bejelentésről és a bejelentés módosításáról tizenöt napon belül tájékoztatja:
„a) a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát,
b) a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint
c) a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik.
A tájékoztatás tartalmazza
a) az építési tevékenység tárgyát,
b) az építtető adatait,
c) az érintett telek címét, helyrajzi számát, valamint
d) az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését.”
A rendszer PDF formában letölthető igazolást állít ki a készenlétbe helyezésről.
A készenlétbe helyezést követő 16. napon elkezdhető az építkezés.
Lesz egy címkézett hely, a rendszer automatikusan ellenőrzi, hogy minden rovatába került-e feltöltés. A feltöltött tartalomért a tervező felel, senki nem ellenőrzi.
Ha bármelyik kategóriát nem töltjük fel, addig a rendszer hibaüzenet küld. Ha minden megvan, és a tulajdonos a rendszerhasználati díjat befizette, a készenlétbe helyezés automatikusan megtörténik, megtörtént a bejelentés.
Jellemző félreértés, hogy nem az építtető és nem a tervező helyez készenlétbe, hanem a rendszer.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
Tudomásom szerint már most jellemző, hogy a műszaki rendszerterveket (köztük az épületgépész részeket) az építésztervező készíti el, így a Zoárd által vázolt lehetőség, miszerint kiüresedik műszakilag a bejelentés, és „típustervek” születnek, nagyon is valós.