E heti kérdésünk: Van értelme az olyan, általában megújulós energiahatékonysági beruházásoknak, amely csak valamilyen (állami vagy EU-s) pályázattal megtámogatva biztosít megtérülést?
A pályázat nyertese szempontjából persze a válasz egyértelmű, de az energiahatékonysági oldaláról már nem annyira.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
Nehezen szántam rá magam ,hogy Fazakas Miklós Ferenc után hozzászólást írjak. Udvariaskodás nélkül nevezhetem szaktekintélynek.
Egyetlen ok miatt írok mégis. A szén-dioxid-kibocsátásról is szólt hozzászólásában. Ez a kérdés előjött korábban is, igaz nagy vitát, sok hozzászólást nem váltott ki.
A sok szempont közül egyet emelek ki. Közismert Németország elkötelezettsége a megújuló energia források mellett. A legambiciózusabb cél a 100 százalékos arány. Az első ellentmondás, hogy a szén-dioxid-kibocsátás nélkül működő atomerőműveket sorra állítják le. A kieső kapacitás egy részét az import adja, többek között külföldi atomerőművek kapacitása. De ez utóbbi végül is nem része a témának. Az importban benne vannak a cseh, lengyel, ukrán szénerőművek is. A nagy ellentmondás éppen az, hogy az atomerőművek helyett nem csak a szélerőművek és a sok napelem látja el az országot villamos energiával, hanem a német szénerőművek is. A végeredmény: elképesztő mértékű beruházási és energiaárban megjelenő támogatás mellett Németország szén-dioxid kibocsátása nem csökkent, hanem még kis mértékben növekedett is.
Milyen lehet a Ft/kg szén-dioxid (euró/kg szén-dioxid) mutató?
Arra akarom a figyelmet felhívni, hogy függetlenül attól, káros-e egyáltalán a szén-dioxid kibocsátás, töménytelen pénzzel semmit sem érünk el.
Figyelemre méltónak találom dr. Gács Iván ide idézhető gondolat menetét. Ha egy intézkedés kimutatható módon csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, akkor a szén-dioxid kvóta bevételből részesülhet. Igaz, hogy ez nagyon csekély összeg.
Ha ezen kívül a német helyzeten elgondolkodva megfontoljuk, hogy egy intézkedés következtében egyszerre kibocsátás csökkenés és növekedés is bekövetkezik, akkor tényleg megfontoltan kell dönteni.
Az érdek nagy úr. Az életben a cselekedetek mögött legtöbbször az érdek áll. Remélhetőleg a jól felfogott érdek. De az érdekek között koránt sincs harmónia. Sajnos az érdekérvényesítés más, mások kárára is történhet.
Egy közszájon forgó fogalom a fenntartható fejlődés. Ami alatt leginkább azt illik érteni, hogy egyre többet termelünk, egyre többet fogyasztunk. A műszaki fejlődés ma lehetővé teszi, hogy többet termeljünk. A látszat ellenére nyersanyag van elég, a szükséges gyártó eszközök is „megtermelhetők”, emberek is állíthatók a gépek mellé. Termelni könnyebb, mint eladni. A gazdaság agytrösztjének ma leginkább az a gondja, hogyan teremtsen piacot a sok eladandó terméknek. Az egyik módszer ismert. Minél előbb újra kelljen cserélni. Tervezett élettartam a jól csengő kifejezés. De jól jön egy másik módszer is. Keressünk valamilyen jól hangzó szempontot. Így jutunk le a megújuló energia források használatához.
A megújuló energiaforrás ellentéte a nem megújuló energia forrás. Leginkább az ásványi kőolaj, földgáz, szén. Tehát a megújuló források eredendő értelme ezek kiváltása. Hiszen ezek nem állnak korlátlanul rendelkezésre, egyszerűen elfogynak. Vagy legalábbis kitermelésük egyre drágább. Kénytelenek vagyunk áttérni a megújulókra, ezek nem fogynak el.
De a hangsúly valamiért más szempontokra terelődött át. A megújuló forrás környezetbarát. A megújuló forrás használata növeli a foglalkoztatottságot. A megújuló forrás helyben rendelkezésre áll, hazai. A megújuló forrás klímabarát.
Ha a szempontok körét így kitágítjuk, már nem megújuló – nem megújuló összehasonlításra van szükség. Vizsgálhatjuk az energia forrásokat a fenti szempontok szerint, de akkor könnyen előfordul, hogy éppen a megújuló jön ki kedvezőtlenebbül. Ha támogatásban gondolkodunk, akkor azt célzottan kell alkalmazni, és a mérlegelést ennek megfelelően kell végezni. A földgáz tüzelés levegőtisztasági szempontból kiváló. A hulladékok összegyűjtése, energetikai hasznosításra való előkészítése kedvező foglalkoztatási szempontból. A hazai lignitet nem kell importálni. Az energetikai veszteség csökkentés egyszerre jó a készletek kímélése, a megfizethető energia használat és a környezet kisebb terhelése tekintetében.
Ma a megújuló energia források támogatása mögött is a termelő kapacitások kihasználásának és bővítésének célja rejlik. Gyártsunk valamit, amit el lehet adni.