1902. július 17-én a New York állambeli Brooklynban egy fiatal kutató levédetett egy olyan műszaki rajzokból álló dokumentációt, ami a „Sackett &Wilhelms Litográfiai és Nyomtatási Vállalat” nevű cég gyártási problémájára adott megoldást. Nem ezek voltak az első tervek, amelyeket a 25 éves Willis Carrier új munkaadójánál, a Buffalo Forge Vállalatnál készített. A szerény, de tehetséges mérnök többek között már egy fűtőtelephez, egy faipari szárítókemencéhez és kávégéphez is készített terveket mindössze egy évvel azután, hogy diplomát szerzett a Cornell Egyetemen.
Találmányának ötlete 1902-ben egy pittsburghi vasútállomás ködös peronján fogalmazódott meg benne. Miközben a párán keresztül nézelődött, Carrier azon gondolkozott: „Ha telíteni tudnám a levegőt, és szabályoznám annak hőmérsékletét a telítettségi szinten, tetszés szerinti nedvességet tartalmazó levegőt tudnék létrehozni. Meg tudnám csinálni úgy is, ha finom vízpermeten vezetném keresztül a levegőt, ezzel valódi ködöt képezve.”
Ekkor készült el a modern légkondicionálók alap-építőeleme.
1905-ben, 29 évesen Willis Carrier a Buffalo Forge mérnöki osztályának vezetője lett, felelős volt a kutatások irányításáért, ő felügyelte a tervezési és felhasználási folyamatokat. Nem sokkal ezután Carrier csapata már „Főnöknek” hívta, amit az iránta érzett megbecsüléssel és tisztelettel érdemelt ki.
Ezt követően 1911-ben a nedves hőmérséklettel való számításokhoz Willis Carrier megalkotta az ún. „racionális pszichometriai képletet”, mely hamar a ma is használt diagramok elődje lett. Carrier nemzetközileg is elismert lett. 1914-re Willis Carrier befejezte ambiciózus projektjét, megalkotott egy „tömör és átfogó könyvet a levegőről”, amely alapján a mérnökök képesek arra, hogy „megtervezzék, testre szabják, eladják vagy megvásárolják, szervizeljék és működtessék az eszközt, amely a levegőt kezeli.” Carrier munkája a légkondicionáló-ipar alapműve lett.
1914 júliusát írjuk, amikor a háború, melyre az Első Világháborúként emlékezünk, elkezdődött Európában. A nehézségek és a gazdasági bizonytalanság ellenére Carrier és partnere, J. Irvine Lyle elhatározták, hogy megőrzik oly gondosan kifejlesztett technológiai eljárásukat, ezért 1915. június 26-án létrejött a Carrier Mérnöki Vállalat, melynek elnöke Willis Carrier, ügyvezetője és kincstárnoka Lyle lett, illetve még öt további munkatársat választottak ki maguk mellé. Valódi vállalkozói kezdeményezés volt: hét fiatal férfi, akik a gazdasági zuhanás és a világháború közepette összeszedtek 32 600 dollárnyi tőkét, hogy egy új iparágat indítsanak útjára.
1926-ban Carrier bemutatta az első otthoni légkondicionálót, 1949-ben pedig Carrier már azt jelenthette be, hogy New York négy legnagyobb felhőkarcolóját hamarosan a Carrier Conduit Weathermaster rendszerével szerelik fel.
1998-ban, 48 évvel halála után, a Times Magazin „A század 100 legbefolyásosabb embere” között említi Willis Carriert.
1979 óta a Carrier vállalat a United Technologies Corporation része. Közel 65 évnyi független működés után a Carrier egy olyan szervezettel egyesítette erőit, amely képes volt új erőforrásokat biztosítani Willis Carrier hagyatékának továbbépítéséhez.
Fedezze fel Willis Carrier és találmányának történelmét.
(x)
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.