Napjaink szerződéskötési gyakorlatában nagy jelentősséggel bír a zálog. A kötbér és a kezesség mellett az egyik legfontosabb biztosíték a zálog, amely az egyik leggyakrabban alapított mellékkötelem. A kötelem lényege könnyen érthető, a jog gyakorlásával kapcsolatban mégis sok félreértéssel találkozunk.
Zálogjog pénzben meghatározott vagy meghatározható követelések jövőbeli, esetleg feltételes követelések biztosítására alapítható.
Kézizálog
Kézizálog tárgya lehet minden forgalomlépes dolog. Ebben az esetben a zálogjog annak átadásával, birtokának átengedésével jön létre. A dolog átadása történhet harmadik személy (zálogtartó) kezéhez is. A zálogtartó köteles a dolgot épségben megőrizni és a zálogjog megszűnésekor visszaszolgáltatni a tulajdonosnak. A dolgot a zálogtartó eltérő megállapodás hiányában nem használhatja, nem hasznosíthatja. Ez alól kivétel a természetes haszon, amit jogosult és köteles beszedni. Amennyiben a tulajdonos tart a dolog károsodásától, kérheti a zálogtárgy visszaadását, ám ez esetben más megfelelő biztosítékot kell felajánlania.
Jelzálog
Leglényegesebb különbsége a kézizáloghoz képest, hogy a zálogtárgy a kötelezett birtokában marad. Ingatlant csak ezen a módon lehet elzálogosítani. A tulajdonos köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a dolog állagát megőrizze, abból szükség esetén a követelés kielégíthető legyen. Mivel a zálogjog úgynevezett abszolút jog, tehát mindenkivel szemben hatályos, funkcióját úgy tölti be, hogy ha érvényesül a nyilvánosság elve. Ennek megfelelően, a jogot be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál.
Gyakorlati kérdések
Sokan félreértelmezik a zálogjog érvényesítésének mikéntjét. Úgy gondolják, hogy a másik fél szerződésszegése esetén a zálog minden további aktus nélkül a tulajdonukba kerül. Ezzel szemben a hatályos törvények alapján a főszabály az, hogy a zálog tulajdonjoga a szerződésszerű teljesítés elmaradása esetén sem száll át a jogosultra. Az erre vonatkozó előzetes megállapodás semmis. Fontos tudni, hogy kézizálog esetében a zálogjog megszűnik, amennyiben a jogosult a dolgot a tulajdonosnak visszaadja, vagy birtokából akaratán kívül kikerül, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetve evégből bírósághoz nem fordul. A jogalkotó csak meghatározott esetekben, kivételesen teszi lehetővé, hogy a tulajdonszerzés a végrehajtási eljárás mellőzésével történjen. Egyebekben a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény eljárási szabályai szerint kell eljárni. Ez a jogszabály a bírósági végrehajtás lefolytatása során elsőbbséget ad a záloggal biztosított követelések kielégítésére. A Polgári Törvénykönyv mellett számos egyéb jogszabály is kitér a zálogjogra. Jellemzően valamilyen életviszonyt (szociális igazgatás, jövedéki igazgatás) rendező törvény speciális jogintézményeihez kapcsolódva.
A teljes cikk a Bautrend honlapján olvasható:
http://www.bautrend.hu/index.php/2009-majus/281-2009-majus/1079-a-zalogjog
Dr. Holló Sándor
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.