Szemelvény a szerzők a VGF július-augusztusi számában megjelenő cikkéből.
Tekintettel a GMBSZ-ben rögzített mentességi esetre (együtt tanúsított készülék égéstermék-elvezető rendszer), a kéményseprőnek ma már a készülékcserék kb. 35%-áról nincs tudomása.
Az együtt tanúsítottság igazolása ellenőrizetlen, javítások esetére nincs is értelmezve, a későbbi ellenőrzés, javítás megoldatlan. Ilyen körülmények között a részleges mentesség utat nyithat a visszaéléseknek, sokan a korábbinál bátrabban kerülik meg az engedélyezést. Nem véletlen, hogy különösen ezeknél jellemzők az olyan homlokzati kivezetések vagy más szabálytalan megoldások, amelyek sértik az OTÉK előírásait is, és növekvő számú lakótársi panaszt is okoznak.
A zárt égésterű berendezések kéményseprő-átvételénél alkalmazott első műszeres szivárgásvizsgálat átlagosan 28%-ban mutat hibás szerelést. 3-4 évnyi üzem után mind sűrűbben jelentkező gondok: tömörség leromlása, járatok szennyeződése, télen levegőjárat fagyás miatti dugulása, a zárt rendszer észrevétlen megszűnése vagy megszüntetése, vízzáró tömődések stb. A hibák előfordulása (pl. elfagyás) a szabálytalan telepítéseknél gyakoribb. A hibaelhárítást az együtt minősített készülékek esetében is mintegy 50-60%-ban a kéményseprő szolgáltatótól várják.
Karczagi Gyula, Cziáky Zoltán
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
8 hozzászólás
Tisztelt Szabó Úr!
Ön félreérti a cikk tartalmát (javaslom figyelmesebben olvassa el a VGF-ben), de alaposan félreérti Fazakas Úr hozzászólását is. Példája pedig enyhén szólva is sántít, mivel a lakásokban üzemelő és égésterméket termelő tüzelőberendezések még nem haltak ki.
A kéményseprő feladata, amelyet törvény és rendeletek írnak elő és szabályoznak – a tüzelőberendezések használói – vagyis az emberek élet-, egészség-, és vagyonbiztonságának felügyelete.
Vannak országok, ahol rábízzák a lakosságra, hogy mikor akar élni a kéményseprő szolgáltatásaival, de a civilizált országok túlnyomó többségében kötelező közszolgáltatás a kéményseprés.
Természetesen senki nem szereti, ha ellenőrzik a munkáját, így van ezzel a gázos szakma is, csakhogy aki becsületesen végzi a munkáját, annak ebből semmilyen kára nem származik.
A szerkesztő által idézett cikk-RÉSZLET viszont arról szól, hogy az „együtt-tanusított” gázkészülék és égéstermék elvezető rendszere ürügyén mennyi kétes biztonságú kivitelezés készül.
Ha ez csak – az építőipar egyes szakmáiban előforduló – kis csibészség lenne, akkor még nem vetne ekkora hullámokat ez a téma. Sajnos azonban az égéstermék elvezetés (és égéslevegő ellátás biztonsága) során vétett hibák miatt vétlen emberek, sokszor gyerekek élete kerül veszélybe.
Vajon mit érezhet az az ablakos vállalkozó, aki becsületes, jó minőségű munkáját elvégezve kicseréli egy család házának régi ablakait fokozott légzárásúra, majd a munka átadását követő napon jön érte a rendőrség, mert füstmérgezést szenvedett a család?
Mire gondol a gázszerelő, aki megveszi a kereskedőnél a zárt égésterű gázkazánt, de a márkás kazán (együtt-tanúsított?) füstgáz-levegő rendszerelemei helyett egy olcsóbb gyártmányból „állítatja össze” mert így az árkülönbözetből egy kis plusz haszon üti a markát (igaz a kazán csonkoknál mintha lötyögne egy kicsit)?
Jelenleg a kéményseprő minden évben legalább egy alkalommal minden olyan ingatlanban megjelenik, ahol égéstermék elvezető rendszer van. Törvényben és rendeletben rögzített kötelessége, hogy ellenőrizze ezek megfelelőségét. Ez ellen csak az ágál, aki valamiért ellenérdekelt. Milyen indokokkal?
NG
Kedves Miklós!
Amiről a cikk szól, és amiről beszélünk az nem a gázkészülékkel együtt tanúsított égéslevegő és égéstermék rendszer, hanem az a téves és gyorsan terjedő törekvés, hogy a zárt égésterű gázkészülékek nem együtt tanúsított rendszereit – önkényes értelmezés alapján – kivonják a kötelező kéményseprő közszolgáltatás hatálya alól, veszélyeztetve ezzel a felhasználók egészségét, életét és vagyonbiztonságát.
Az a tévhit terjedt el ugyanis főleg a gázos szakmában, hogy a „C” típusú gázkészülékek légellátása és égéstermék elvezetése nem tartozik a kéményseprő hatáskörébe, és itt van a nagyon nagy félreértés (finoman fogalmaztam).
(a folytatás márkanevek nélkül elég nehéz lesz, de megpróbálom;)
Attól, hogy egy „C” típusú gázkészülékekhez alkalmazható termék , gyártási engedéllyel és minőségtanúsítással rendelkezik, attól még nem együtt tanúsított a konkrét tüzelőberendezésekkel.
Szakkereskedőktől tudom, hogy a tüzelőberendezések elenyésző százalékánál rendelik meg a kivitelezők az együtt tanúsított elemeket (mivel általában drágák), helyettük leginkább az olcsóbb árfekvésű „univerzális” idomokat, elemeket keresik és vásárolják. Az esetleges méreteltérések kompenzálására és tömítések helyettesítésére pedig igen találékonyak a magyar szerelők, pl. láttam már szennyvíz fésűs tömítést is a „megoldások” között „mert az olcsóbb”. Ezektől a „kreatív” szakiktól kéne megvédeni a gyanútlan fogyasztókat, és erre úgy tűnik a GMBSZ előírásai nem elégségesek; a rendszeres és működőképes ellenőrzés megoldása egyelőre hiányzik a rendszeréből.
Még a hibátlanul szerelt füstgáz-levegő rendszernél is akár néhány éven belül már felléphet meghibásodás, tömörtelenség. Vajon a gázszerelő vissza fog járni évenként ellenőrizni, hatásfokot mérni, esetleg tisztítani? Szerintem nem, legfeljebb majd hívják a kéményseprőt, ha baj van. Csakhogy a kéményseprő az általa ellenőrzés után át nem vett rendszerrel nem köteles foglalkozni, felelősséggel pedig pláne nem tartozik.
Ez tehát zsákutca….nem kéne belemenni!
Mindenki végezze azt amihez ért, és látszat előnyökért kockáztatni, pláne más emberek élet… nem érdemes!
NG
Kedves Nagy Gábor!
Ha egy C12, C13, C32, vagy C33 tip füstgáz elvezetés kazántartozék, az engedéllyel rendelkező szervizes által a mérőpontok segítségével bemért és ellenőrzött, a gázszolgáltatóhoz eljuttatta a szerelő (a D tervbe utólag beteszik) a beüzemelési jegyzőkönyvet, akkor miről beszélünk. Mert így kell dokumentálni a jelenlegi szabályok szerint.
Ha valaki nem így csináltatja, vagy csinálja, akkor az a GMBSZ-nek nem felel meg.
Mi a bizonyíték arra, hogy az ilyen rendszer később tömörtelen lesz? Szerintem nem tudnak konkrét ilyen esetet. Mérgezés nem történik, mint a B tip. készülékeknél.
Ha mégis meghibásodás lenne, akkor le fogja állítani a differenciál presszosztát a kazán üzemét és kihívják a szervizest, (vagy és) a szerelőt, aki felszerelte a kazánt és tartozékát.
Ez lehet a kéményseprő is, ha vizsgázott a GMBSZ-ből és szervizeléshez is van joga (mert szerződést kötött a kazán gyártójával vagy forgalmazójával), de nem a kötelező közszolgáltatás keretében kell megcsinálnia.
Csak azt látom hogy a kötelező közszolgáltatásba a kéményseprő szakma ezeket is be kívánja vonni, azért, hogy pénzt lehessen kérni érte a lakosságra kivetett sarcból, egy nem létező kockázatért.
Ha tud konrét esetet egy a fentiek szerint beüzemelt C tip készülékből kijutott füstgázmérgezésről, akkor tárja elénk.
Kedves Sonkoly Gábor!
Természetesen konkrét esetekről beszéltem, ezért a „Szerintem nem tudnak konkrét ilyen esetet. ” kitétellel szemben konkrét szolgáltatók konkrét, dokumentált statisztikai adatai állnak.
Megismétlem a jobb érthetőség kedvéért; arról az elharapódzó tényleges gyakorlatról beszéltem, hogy nem a konkrét tüzelőberendezések gyártójuk által ténylegesen együtt tanúsított füstgáz rendszer elemei kerülnek beépítésre, hanem helyettesítő termékek.
Ezekre nem vonatkozik a fent idézett eljárásrend, és arról kell felelősen elgondolkodni, hogyan lehet ennek a GMBSZ-ben is érvényt szerezni.
Az égéstermék miatt még a zárt rendszerű gázkazán is veszélyesebb egy lakótérben, mint egy mosógép, ezért nem lehet egyformán kezelni… hogy a szerelő majd megjavítja.
Murphy után; „ami elromolhat az el is romlik” ez alól a füstgáz-levegő rendszerrel rendelkező gázkazán sem kivétel. Súlyos hiba esetén az utólagos szervizelés már késő is lehet, jobb a megelőző rendszeres ellenőrzés.
„Csak azt látom hogy a kötelező közszolgáltatásba a kéményseprő szakma ezeket is be kívánja vonni, azért, hogy pénzt lehessen kérni érte a lakosságra kivetett sarcból, egy nem létező kockázatért.”
Ez nagy tévedés! Nem a kéményseprő szakma akarja, már csak azért sem, mert a jelenlegi kéményseprési díjak nem nyújtanak fedezetet az ehhez szükséges felműszerezés nagyon magas költségeihez. Ezt sajnos a nagyon sok szabálytalan szerelés és az emiatt bekövetkezett balesetek nagy száma kényszeríti ki!
NG
Kedves Szabó László!
Rengeteg az olyan szituáció, amikor nincs más lehetőség, mint
felhasználni a már meglévő égéstermék elvezetőket ill. alkalmazkodni kell meglévő épület adottságokhoz, ahol a tüzelőberendezéssel együtt tanúsított égéstermék elvezető rendszer alkalmazása nem oldható meg.
A 2. bekezdésében leírtak szerinti nem együtt tanúsított égéstermék elvezetőkről beszélünk (értelemszerűen nincs Cx minősítése, mert az nem az önálló tanúsítással rendelkező, de rendszer jellegű égéstermék elvezetőkre vonatkozik). Tévedés azonban, hogy ilyet nem lehet tervezni, és nem hagyja jóvá a tervfelülvizsgáló (csak nem GMBSZ, hanem az MSZ 845:2012, MSZ EN 1443:2005, Msz 14384/1-2… stb. hatálya alá tartozik, ezeknél pedig a kéményseprő joga és kötelessége az ellenőrzés.
NG
Kedves Nagy László!
Nem egy nyelvet beszélünk. Gyorsan megnéztem a a T04rev5 fajlt, beírtam a keresőbe, hogy 845: nincs találat. Jól emlékeztem, a GMBSZ és annak nálunk (É-D Földgázelosztó) hatályos klónja nem ismeri a az MSZ 845-t, a műszaki leírásban nem is kell rá hivatkozni.
Ebben az eseben C6x elvezetésről beszélünk, akkor szerelhető, ha kazánnak van rá engedélye, és a füstgázelveztés is minősített az adott (pl. kondenzációs)feladatra. Ezt engedélyzi a tervbíráló.
A műszaki leírásban előírjuk kötelezően a kéményseprői minősítést, nyilvántartásba veszik, és évente ellenőrzik a szokásos díjért.
Emellett a szervizesnek is évente karbantartani kell(lene.)
Az ilyen ügyfél tehát kétszer fizet évente a zárt égésterű C6x kazánjáért.
Szerintem a karbantartás a fontosabb, csak az a baj, hogy a szervizes általában nem jön, csak ha hívják, a kéménysepróő viszont jön sormunka keretében: rápillant, vagy be sem jön, és kasszíroz a semmiért, sokan így érzik.
Ezeknél csak létesítéskor kellene vizsgálat: utána ÖT évente elegendő lenne a légoldalat és kémény állagát vizsgálni!
Kedves Nagy Gábor!
Én már sejtem mire akar kilyukadni a C1x, C3x, C6x füsgázelvezetésekkel kapcsolatban. Kérem nézzék meg az alábbi linket, minden kémény vizsgálat minimum 11 200 Ft-ba kerülne, a kormányrendelet tervezet szerint: az is amire semmi szükség nincs!
http://penzcentrum.hu/hitel/minimum_11_200_forintot_kell_kifizetni_a_kemenyseproknek.1033467.html?utm_source=penzcentrum&utm_medium=mail&utm_campaign=hirlevel
A szabálytalan szerelések árát ne a GMBSZ-t betartó fogyasztók és szerelők fizessék meg! Ez így valóban nem más, mint egy újabb sarc!
Ez is ugyan az lesz, mint amikor a C11 parapett konvektorok tervezését nehezítették meg olyan mondvacsinált indokkal, hogy a zárt ablakon keresztül beáramlik az égéstermék a lakásba. Az sem tudták bizonyítani.
Az engedély nélküli szabálytalan szereléseket kell megszüntetni, nem a C1x és C3x füsgázeleveztéseket is kémény ellenőrzési sarccal sújtani!
Kedves Sonkoly Gábor!
Kérem olvassa el a
„Kritikus hiba az új GMBSZben”- témához írt bejegyzésemet, és akkor talán megérti.
A parapet kivezetésű gázkonvektorokkal kapcsolatosan a debreceni akkori ÁNTSZ végzett méréseket négyszintes lakóépületnél, majd a főiskola végzett további méréseket, amelynek eredményeként megállapításra került, hogy keményebb fűtési időszakban a teljes épületet égéstermékfelhő veszi körül, és az épületben lakók is folyamatos határérték feletti szennyezésnek vannak kitéve.
Az épületgépészet c. folyóiratban erről részletes tanulmány jelent meg számításokkal, képekkel mérési eredményekkel.
Úgy tudom a szigorításokat ez indította el.
A napokban megjelent 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet alapján a fogyasztói gázhálózat elemeit és a gázkészülékeket 5 évente kötelező lesz felülvizsgáltatni a tulajdonosoknak.
Az Ön önkényes minősítései alapján akkor ezt is sarcnak kell tekinteni.