Az alábbi cikk némely tekintetben erősen vitatható, nem bizonyított megállapításokat tesz. Amiért mégis a közlése mellett döntöttünk, hogy ha a témára vonatkozólag nem is, de a megközelítéssel egyetértünk. Az alapelv, miszerint minél több oldalról meg kell vizsgálni egy kérdést, helyes. A cikk mindenestre provokatív, és építő jellegű vitára ösztönözhet.
Elterjedtségét tekintve mostanság meghatározó szerepet játszik a melegvíz–közeges felületfűtés, így különösen a témabeli padlófűtés is, mára már kiforrott megoldásokkal, ideális anyagminőségekkel szolgál bennünket, akár az otthonunk komfortigényétől a speciális feladatokig bezárólag. Életvitelünkre bizonyítottan káros hatásait a szakma komolyan veszi, és számos – legfőképpen a felületi hőmérsékletet behatároló – szabályozással mérsékelni igyekszik a megbetegítő hatásokat.
A fenntartások és olykor babonás félelmek is ismertté válnak, ámbár éppenséggel elsősorban nem a szigorú értelemben vett épületgépészeti fórumok részéről. A közelmúltban egy klubrendezvényen véletlenszerűen, egyáltalán nem várt témaként terítékre kerültek a padlófűtés kedvezőtlen élettani hatásáról szóló elképzelések. A megkérdezett – egyébként közismertségnek örvendő – vendéglátó válasza elgondolkodtató volt, idézzük:
A tartósan igénybe vett lakószobákban, kiemelten a hálóban szigorúan korlátozni kell az üzemeltetést. Pontosan az ott tartózkodási időszakban célszerű a keringtetést leállítani. A padlófűtés csőrendszerében a víz áramlása által keltett rezgés gyermekeknél leukémiát okozhat, felnőtteknél pedig a társas, érzelmi harmóniát rombolja szét, tovább növelve a válások számát.
Egyéni beállítottságunknak köszönhetően teljesen eltérően reagálunk az ilyen megállapításokra, ezért különösen a szakmai elhatárolódásokat kell komolyan vennünk, miközben megrökönyödünk azon, hogy az általunk installált gépészeti berendezéseknek ugyanúgy hasonló mellékhatásai lehetnek, mint például egy gyógyszernek. Nem vitatható a számos, szerelésben jártas szakemberben megfogalmazódó, azonnali elutasítás. Mivel nem ismerjük a határterületünkön kívüli kutatási eredményeket, ezért egyenesen méltatlan dolog a szaklap hasábjain erről bármiféle disputát megnyitni.
Kapcsolódó felvetések
Mondhatják, hogy ez az alapállás nagyon tipikus, nagyon masszív, talán az életünk valamennyi területére jellemző, a rossz nyelvek szerint csőlátásként definiált önvédelmi megnyilvánulás. Viszont a kétkedőknek is igazuk lehet! Egyszerűen kriminális dolog az, hogy még mindig nem tudjuk egzakt módon meghatározni valamely komforttal kapcsolatos berendezés használata során, hogy az milyen mértékben teheti tönkre az egészségünket.
Ezért – kizárólag a szakmai korrektségünk kedvéért – vegyük komolyan ezt az üzemeltetésből fakadó problémát, ugyanis sokadik alkalommal bosszulja meg magát az a gyakorlat, hogy egy rendszerbe állítást nem előz meg teljes körű laboratóriumi kísérletsorozat. Ha mégis van példa a gondos modellkísérletekre, azt a szakma igenis kellő súllyal, hálával méltányolja, ezt tanúsíthatjuk.
A pénzhiányos verseny azonban minden esetben felelőtlenséget szül. A továbbiakban feltételezett körülmények mögött valóban nincsen működésbeli tapasztalat, jószerint ezeket az elmulasztott kísérleteket szeretnék pótolni, ami önmagában véve egy elképesztő törekvés. Inkább hagyatkozzunk arra, hogy a fokozatos megközelítéshez hű első kísérleti feltételeket körvonalazzuk, ezek:
– A víz keringtetéséből eredően a padlófűtés alkalmazásakor is káros élettani hatásokkal lehet számolni.(?)
– A keringtetési feladatot emiatt alapjaiban kell megváltoztatni. Ehhez hasonló, természetesen egészen más funkciójú, klasszikus példát van szerencsénk megemlíteni: a használati melegvíz–szállítás és a melegvíz–cirkulációs feladat együttes működtetését.
A most ismertetett új módszerünk szerint a padlófűtési rendszeren a hagyományos értelemben vett keringtetéssel csak a hőcserélő és egy vele összekötött puffertároló körében számolunk, azt semmiképp sem engedjük rá a fűtőköreinkre. Nem változtatva a szokásos csőfektetési módokon, magában a padlóban viszont szakaszos üzemű fűtővíz–szállítást valósítunk meg, például hidromechanikus elven működő adagolószivattyú(k) közbeiktatásával. Ezek a szivattyúk a tárolóból veszik az előremenő fűtött vizet, és saját működésük segítségével juttatják a rendszer osztójába, onnan pedig a körökbe.
A hagyományos padlófűtési rendszerelemek négy új taggal bővülnek: a puffertárolóval, az adagolószivattyúval, az adagolószivattyú nyomásviszonyainak megfelelő tágulási tartállyal, valamint az utolsó bekezdésben tárgyalandó, csekély mértékű rétegrend–változással.
Az adagolószivattyú alkalmazásával két kezdő értéket célszerű összhangba hoznunk. Az egyik a szakaszos, lüktetve haladó vízáram, ami maximum 20 centiméter/sec sebességű (a véráramra jellemző sebesség a fő verőérben) lehet, a másik pedig a löketszám. Bármennyire is szokatlannak/botrányosnak tűnik, ennek értékét pedig a relaxációs pulzusszám szerint választjuk meg, de mindenképpen 60/perc érték alatt.
Az ajánlás lényege: azzal, hogy a keringtetést átalakítottuk szakaszos szállítássá, általa elérhetjük a legkedvezőbb szívműködés szimulációját, és még egy idegen kifejezést megengedve: ez stimulálóan hathat ránk. A fizikailag érzékelhető kellemes hőérzetünket kiegészítettük a lelki nyugalomhoz vezető teljes komforttal.
Változások a tervezésben, kivitelezésben
Lehetséges–e ily módon megváltoztatni, átalakítani a már meglévő és üzemelő rendszereket? A kérdésre az a válaszunk, hogy igen! A méretezési eljárás kidolgozásához azonban tényleg szükség van a kísérletek végigvitelére, másrészt a jelenlegi adagolószivattyúk ehhez a feladathoz képest túlságosan magas technikai szinten állnak, jóval egyszerűbb és olcsóbb típusok megjelenését reméljük.
Természetesen sokkal több lehetőségünk adódik az új szerelési munkáinkon. Valószínűsíthető, hogy az adagolószivattyúk alkalmazásával a lehűlő és felmelegedő felületrészek durvább eloszlásával, némi egyenetlenséggel számolhatunk, ami miatt a rétegrendbe kell – igaz csekély mértékben – beavatkozni. Hideg burkolat alatt ez történhet kifejezetten vékony anyagú drótháló ragasztóba fektetésével, illetve a faanyagú, parkettás padlófűtéseknél ezt a hálót a fonák oldalra préselt kivitelben is elképzelhetjük. Jó hővezetési képességét használjuk fel arra, hogy a felületi hőmérséklet eloszlása legyen minél kiegyensúlyozottabb…
Mit várhatunk egy ilyen kísérletsorozattól? Annyit mindenképpen, hogy ha különféle megoldási javaslatokkal állunk elő, akkor megnő annak az esélye, hogy az egészségügyi veszélyek elhárításában végre mérésekkel igazolt tényekkel, őszintébb légkörben dolgozhatunk.
Meyer József
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
6 hozzászólás
A téma kissé már a misztikum felé hajlik, hogy igazán komolyan vehető legyen, a szerzőtől szeretnénk alátámasztott adatokat kérni a padlófűtés esetleges orvosi hatásairól. Amíg ilyenek nem érkeznek, inkább tekintsük a cikket gondolatébresztőnek.
VB
főszerkesztő
A padlófűtések jó 25 éve,a jóöreg C-21 ről közvetlenül kapták/kapják/ a vízet,és elég ritka osztással készültek. Azóta is müködnek még mindig. anyagiak miatt ugyanúgy. Igaz ,jártam olyan helyen ahol sütötte a talpam a burkolat, amit én sem tartok helyesnek.Ugyanazok lakják 20-25 éve, és semmi bajuk. Ja, akkor még nem voltak diff. mentes csővek,no ez a téma is megérne egy misét… De visszatérve a feltételezett káros hatásra, én inkább hiszek az elmúlt 25 évnek. Jelenleg is /12 éve/ padlófűtés felett lakom, igaz a víz hőcserélőn keresztül max: 32 fok, és nem szenvedek keringési betegségben, viszont a reumámnak és a vesémnek kimondottan jót tesz. Viszont tisztelettel megkérdezném a szerzőt, nem érdekelt-e véletlenül vmelyik alkatrész forgalmazásában,
– gondolva itt pl. a gyógyszeriparra, amely hasonló módszerrel él és virul, nem is akárhogy-mert akkor tiszta sor…Nem vagyok abszolut szkeptikus, de ilyenkor eszembe jutt kollegám mondása: a kész átverés, az maga az élet és nem csak a tv-ben müködik, ha van rá vevő. És végül annyit,hogy megbántani senkit nem akarok egyszerüen ez a véleményem és sokkal nagyobb problémának érzem azt, hogy még mindig van üzemben sok KV-6-os vízm. és hasonló állapotú kszülék.
Tisztelettel :Salka József gázk.szer. mester és kazánkezelő.
Kedve Salka József!
Rendkívül szimpatikus az, ahogyan a gyakorlat felől közelít, igazán kollégális módon. Kivitelezőként én sem tudok okosabbat tenni, mint a megfoghatóságból, a kivitelezhetőségből indítani a megoldások irányába. A gyógyító padlófűtés cikkemben sincsen másról szó. Ha elvállalok egy munkát és nekem szegeznek hasonló fenntartásokat, mi több félelmeket… azokra nekem azonnal meg kell keresnem a leghitelesebb, megfelelő válaszokat. Ha egyedül nem sikerül, akkor a szakmai nyilvánossághoz fordulok, mint ebben az esetben is. Keves József, – igaz vízszerelési témában – a közeljövőben hasonlóan „formabontó” cikkel szeretnék jelentkezni e fórum hasábjain remélve, hogy érdeklődésére és bíráló gondolataira akkor is számíthatok. Szeretettel üdvözli: Meyer József
Elgondolkodtató…
Valamiért nem megy be a szöveg. Na mindegy. A tömegáramok élettani hatását és annak idő-térbeli eloszlását illetve azon hatásokat melyek (árnyékolt azaz fémbetétes csövek ill. nem árnyékolt csövek, de nem tudjuk milyen fizikai hatást milyen cső ill anyag szűr) az épületgépészet ill a komfortterek szempontjából nem nagyon vizsgálta senki. Lehet egy műszaki-élettani labor összefogása egy uniós projektben értelmes lenne.
Ezek a rendszerek nagy felületen vesznek körbe bennünket,
Közismert tény, hogy az elektroszmog is sokáig a fikció tarsolyba volt téve, most derült ki a nagyobb térfogatáram gravitációs hatása a csővezetékek mellett is élettanilag kétes(főleg a pulzáló módú üzemnél).Ismert tény, hogy a nagy tömegáramú rendszerek mellett szédülnek az emberek.Hogy ez élettani biológiai szempontból jó vagy rossz nem tudom.
Miért is ne lehetne a víz fűtés hűtés szellőztetés esetén is hasonló ma még nem s mérhető vagy prognosztizálható dolog?
Gondoljuk meg 30-50 100 éve fikciókat ma napi gyakorlatban alkalmazunk. Boszorkányság márpedig nincs, minden megmagyarázható. lefeljebb nem tudjuk ezt a jelenlegi tudásunk alapján megtenni.
A cikkben írtakkal nem tudok egyetérteni és nem egyetérteni sem, meg kell vizsgálni mint lehetőséget.
Még az is elképzelhető, higy a szakmai szepontokat egy ilyen kutatás eredménye alapjaiban átírhatja.
Tisztelt Meyer József !
Érdeklődve várom a „vízes” cikkét is, mivel én is vízesként kezdtem a szakmát, később lettem fűtő, majd gázk.-es ill. klímás, mert azirányban tendálunk. Én csak/?/ gyakorlati oldalról tudok hozzászólni a témákhoz.Természetesen egy élettani bizonyított eredménynek súlya lenne,de anélkül,fenáll a gyanú, hogy elakarok adni valamit /nemcsak én:mindenki !!!/ és kreállok hozzá egy esetleges próblémát, amit azonnal orvosolok is az általam eladni valóval.Amegrendelőnek öszintén el kell mondani azt, amit tudunk a témáról,nem kell megpróbálni rábeszélni semmire.Ha viszont tovább érdekli a dolog/mert ilyen is lehet/ akkor be kell neki szerelni mindenféle kütyüt, ha ettől nyugszik meg és meg tudja fizetni.Ezektől függetlenül elgondolkodni érdemes bármiről, ez a fejlődés útja .Tőlem is megkérdezték társasháznál a melegvíz bojlernél: mi legyen a hőfokkal,maradjon 50-52fok vagy emeljük fel 60 fölé a legionella fertőzés miatt.Elmondtam a tudható dolgokat róla, megszavazták ahőfok emelését, egészen a következő gázszámláig. Mondván, hogy ez drága nekik és eddig sem volt semmi bajuk tőle vissza kellett állítani a régi, évek óta használt 50 fokra.Pedig ez úgye már egy bizonyított tény, én mindenesetre kértem tőlük a jegyzőkönyvet és az utasítást az üzemeltetésre,a gázszámlát ők fizetik! Én meg szeretek nyugodtan aludni ! Ez több éve történt,de ma is így történne…Tisztelettel és üdvözlettel: Salka József