A kissé kétértelmű cím pozitív töltést hordoz: a május 15-ei Küldöttgyűlésen fontos döntések születtek, jelentős, szinte egyhangú szavazati arányokkal. A régebben jellemző, olykor személyeskedésbe átcsapó viták viszont elmaradtak. Cikkünkben két épületgépészeti „csúcsvezetőnk”, Kovács István MMK alelnök és Denk András tagozati elnök, az MMK Felügyelőbizottságának elnöke emeli ki a fontosabb történéseket.
Kovács István – nem feltétlenül fontossági sorrendben – az alábbiakat emelte ki.
– Nagyon fontos, hogy az új Alapszabály az átgondolásra mindenkinek elegendő időt adva, minden véleményt meghallgatva alakult ki – ennek megfelelően a Küldöttgyűlés lényegében egyhangúlag fogadta azt el. Ezzel egy egységes, konzekvens Alapszabály került elfogadásra. Tartalmilag kiemelném a tagság, a jogviszonyok, a kötelezettségek és jogosultságok korrekt, frissített leírását, illetve a választási rendszer modernizálását, szélesebb alapokra helyezését, ezáltal demokratikusabbá tételét.
– Szintén nagy jelentőségű volt az, hogy a Küldöttgyűlés megértette és akceptálta azt, hogy komoly feladatok teljesítéséhez több pénzre van szükség, így az emelt költségvetés is simán átment.
– Kovács István kiemelte, hogy egyébként is jellemző volt a Küldöttgyűlésre a felterjesztések nagy többségű elfogadása, ami a célok általános elfogadhatósága mellett talán a Küldöttgyűlés jó előkészítését is dicséri.
Denk András Bencsik János országgyűlési képviselő beszédét emelte ki elsősorban. Ebben elhangzott, hogy a jelenlegi gazdasági vészhelyzetben a kormány számít a számít a Kamarára, mint szakmai-mérnöki erőre és tudásbázisra, mind a döntés-előkészítésben, mind a végrehajtás koordinálásában. A tervek szerint szintúgy a jövendő nemzetgazdasági tárcánál, ahol a stratégiai tervezés zajlik majd, mint a belügyinél, ahol a szabályozás-bürokrácia lesz, komoly feladatot szánnak a Kamarának. Ehhez viszont szükséges az, hogy minden egyes szakmán belül konszenzus, közös álláspont jöjjön létre a lényegi kérdésekben az egyes civil szakmai szerveződések között, egyrészt hogy egységes álláspontot lehessen közvetíteni a döntéshozók felé, másrészt hogy esetlegesen ne rontsa le az egyik szövetség azt, amit a másik felépített, és vica versa.
A Küldöttgyűlés határozatairól a következőkben részletesen beszámolunk, az MMK közleménye ITT OLVASHATÓ.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
A szombati küldöttgyűlés összefoglalója a fenti cikk végén levő link mellett az MMK honlapjáról is letölthető, gazdag fotóalbum társaságában. (Hát mit mondjak, a képek szerint nem lettek fiatalabbak a kollégák.) A hozzáférhető anyag 210 oldalas, mondhatjuk, Kovács István és Denk András kollégáink férfias tömörséggel próbálták a lényegét összefoglalni.
Ezúttal valóban bőséges olvasnivalót kaptunk. Az elnökség, a bizottságok, a területi kamarák és a szakmai tagozatok beszámolói mellett a testület fennállása óta először kaphat a tagság némi tájékoztatót a kamara gazdálkodásáról. Lassan eljön az ideje talán annak is, hogy az elektronikus nyilvánosságról szóló XC törvény előírásainak megfelelően ezek a számok is megjelennek több évre visszamenőleg és könnyen elérhető formában a kamara honlap Közérdekű Adatok menüpontja alatt.
A küldöttgyűlésen hosszan foglalkoztak a szabványok magyar nyelvre fordításának kérdésével, igaz szinte kizárólag a tartószerkezeti EUROCODE előírásokkal kapcsolatban, pedig a 2005 óta (eddig néztem vissza) honosított több száz épületgépészettel kapcsolatos uniós szabványból összesen hét (!) lett magyar nyelvű, ilyen gyöngyszemekkel:
MSZ EN 13407, Fali vizeldék. Működési követelmények és vizsgálati módszerek
MSZ EN 14688, Mosdók. Működési követelmények és vizsgálati módszerek
MSZ EN 997, Bűzelzárós WC-csészék és WC-berendezések
MSZ EN 509, Díszítési célú, kandallóhatású gázkészülékek
Túl sokra nem megyünk velük, el nem tudom képzelni, ki találta pont ezeket fordításra méltóan fontosnak. A statikusok legalább már tudják, mekkora földrengéssel lehet számolni, mi viszont még nem, mekkora mondjuk a mértékadó eső, aminek elvezetésére kötelező (angol nyelű) szabványunk van. Itt nem ártana egy kicsit hatásosabb szakmai érdekérvényesítés.
Olvashatjuk az új Alapszabály tervezetét is. Kicsit furcsa, hogy ezt csak egy belső kör ismerhette meg idejében, és nem tették a teljes tagság számára hozzáférhetően közzé, holott állami szinten ma már minden törvényről még az előkészületi szakaszban tudomást szerezhetünk, és ha mi egyszerű állampolgárok úgy gondoljuk, véleményezhetjük is. Jóllehet az Alapszabály már szombaton érvénybe is lépett, a honlapon, a szabályzatok pont alatt még mindig csak a 2008-as változat olvasható.
Röviden. Az új rendelkezés immár felsorolja a tagsági viszony fajtáit: a) Jogosultsággal rendelkező kötelező tag, b) Jogosultsággal rendelkező önkéntes tag, c) Jogosultsággal nem rendelkező önkéntes tag. Ugyanakkor nem tesz különbséget a három kör jogait illetően, így vélhetően a kötelezően tagok tevékenységét a jövőben is többségében idős egyetemi oktatók, a saját területükön alighanem kiváló, de nem a tervezői, szakértői munkakörben dolgozó, vagy már nem aktív önkéntes kollégáink fogják irányítani.
A Kamara működésének nyilvánosságáról szóló 4.1.7. pont. Szerintem ezt egy mondattal el lehetett volna intézni: a jövőben betartjuk a ránk is érvényes, az elektronikus nyilvánosságról szóló XC törvény előírásait. Nem tudom, miért jó, hogy mindig az Adatvédelmi Biztos hivatala koppint ez ügyben az orrunkra.
A választás szabályairól szóló 4.3. pont. Úgy tűnik, végre elfogadtuk a minket felügyelő minisztérium Építésügyi Szabályozási Osztály vezetőjének állásfoglalását, amelyben az eddigi választási eljárásainkat törvénybe ütközőnek nevezte. Jelöltet mostantól nem mindenféle felülről kinevezhet bizottság állít, jelölésre csak a Kamara természetes személy tagjai jogosultak. Talán lassan-lassan ezt az elvet a területi kamarák és a szakmai tagozatok is beépítik saját szabályzatukba.
Ennyit rövid kiegészítésül az előttem szólókhoz.