A tavalyi épületenergetikai pályázatok botrányos kiírása és azóta is húzódó megvalósulása újra felvetette a kérdést: Hogyan lehetne végre egyszer normális, szakmailag értelmes pályázatot kiírni a témában, és ha lenne ilyen, miért nem valósul meg? A hogyan-ról van gondolatunk, a miért-re nem tudjuk a választ.
Idézet Csiha Andrástól (még 2009-ből, tehát a példa már rég a szemünk előtt van!):
De van egy ezeknél sokkal egyszerűbb és hatékonyabb módszer, amit nagyon szívesen látnék Magyarországon is. A neve credit dimpot, ami szó szerint adóhitelt jelent, valóban azonban a költségek egy részének automatikus leírását az adóból, mindenféle pályázati procedúrák nélkül. Röviden a játékszabályok (bővebb anyagok a www.impots.gouv.fr lapon kereshetők a credit dimpot kulcsszó alapján):
– az állam évente preferencia listán közli a támogatott célokat (kondenzációs kazán, épületek hőszigetelése, hőszivattyú, napkollektor, PV cella, sőt, már esővízhasznosítás is) és megjelöli a támogatási mértékeket,
– csak a felhasznált anyagokra ad (jelenleg átlagosan 40-50%) támogatást, a munkadíjra nem,
– csak akkreditált szakkivitelezőkkel lehet a munkát elvégeztetni, akik természetesen minősített termékeket használnak, és teljesítménygaranciát is kell adniuk az energiamegtakarításra,
– az igénybe vevőnek előre kell finanszíroznia minden költséget, de a számlák melléklésével az adóbevallásánál egyszerűen levonja a meghatározott részt egy összeghatárig, amit jelenleg nem is egy évre, hanem a 2005-2009 időszakra állapítottak meg a család létszámától függően, ez egy kétgyerekes családra jelenleg 17 100 euró lehet maximum az öt évre összesen.
Ennél egyszerűbben, olcsóbban és hatékonyabban működő rendszerrel én még nem találkoztam sehol máshol. Nem kell pályázatot kiírni (és nem is kell felfüggeszteni hónapokkal a kiírt határidő előtt a pályázható forrás túllépésére hivatkozva!), nem kell pályázatot elkészíteni / készíttetni és beadni, nem kell elbírálni – de a szálak teljesen átláthatóan összefutnak az adóhivatalnál. Természetesen előfeltétele, hogy a családoknak legyen tisztességgel leadózott jövedelmük, de akik nem ebbe a kategóriába tartoznak, azoknak más módon nyújtanak segítséget (pl. alacsony bérű szociális lakások, 19,6%-ról 5,5%-ra csökkentett ÁFA bizonyos szolgáltatásokra…).
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
Mi lenne a nyugdíjassal?