A Magyar Mérnöki Kamara a C19 vírusjárvány hatásainak csökkentésére a legfontosabbnak azt tartja, hogy a mérnöki munkák ne álljanak le, vagy ne lassuljanak le a veszélyhelyzet idején sem. Ennek érdekében a Kamara a tagoktól érkező információk alapján a mérnökség számára fontos lépéseket javasolt Dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Dr. Palkovics László Innovációs és Technológiai Miniszternek. Az MMK folyamatosan tájékoztatja az illetékeseket, és teszi majd meg javaslatait.
Nagy Gyula, a Kamara Elnöke a levélben megállapítja, hogy alapvető nemzetgazdasági érdek, hogy a tervezés – amelyen az újrakezdés és az ehhez kapcsolódó foglalkoztatás alapul – ne álljon le, sőt ne is lassuljon – ehhez pedig kormányzati intézkedések is kellenek.
Az MMK koronavírus járvány eddigi hatásait elemezve úgy látja, hogy az elsősorban az egyéni vállalkozóként, vagy mikrovállalkozásban dolgozó mérnököket sújtja, akik a tervező mérnökök legnagyobb létszámú rétegét jelentik. Ők kis helyi projektekben, illetve családi ház tervezési projektekben dolgoznak, vagy gyakran bedolgozóként vesznek részt egy, vagy több iroda munkájában; tehát a kamarai tagság igen nagy része gazdasági veszélyeztetett. Működésük megszűnése vagy hosszabb kiesése pedig egyúttal a későbbi kilábalást is rendkívüli módon megnehezítheti: ha nem lesz tervezői kapacitás, nem lesznek tervek és nem lesz kivitelezés – nem indul újra az építésgazdaság legnagyobb népességet érintő része.
Ezért az MMK elkerülhetetlenül fontosnak látja hogy az egyéni vállalkozó, és mikrovállalkozó mérnökök is részesüljenek abban a kedvezményben, amelyet a járvány nemzetgazdaságot sújtó hatásának enyhítése érdekében a Kormány több kisadózó (KATA) csoport számára megállapított.
A Magyar Mérnöki Kamara a kis és közepes méretű mérnökvállalkozások folyamatos működése érdekében a Kamara Miniszterelnökség és az ITM számára egy tíz pontból álló javaslatcsomagot készített. A legfontosabbak javaslatok közé tartozik, hogy az állami projektekben kerüljön bevezetésre a részlegesen előrehozott fizetési rendszer (teljesítési előleg); a mérnök-vállalkozások igényelhessenek alacsony kamat mellett áthidaló működési hiteleket; a szerződésben megkötött határidők indokolt esetben hátrányos feltételek nélkül legyenek felülvizsgálhatók, módosíthatók. További javaslat, hogy a mérnökvállalkozások a munkavállalók megtartása esetén (illetve általánosságban is) járulék és adófizetési kedvezményekkel élhessenek. A kamarai javaslatok harmadik csoportja adózási könnyítések bevezetését javasolja a kormányzatnak: ezek közé tartozik az adófizetési késedelem megengedése, a kisvállalkozói adócsökkentés az elmúlt évhez viszonyított bevétel visszaesés mértékének megfelelően, a cégek adóelőleg feltöltésének elengedése és a tényleges kifizetéshez képesti ÁFA és adóelőleg befizetési kötelezettség bevezetése.
A levél javaslatot tesz arra, hogy a körbetartozások elkerülése érdekében a terveket ne lehessen addig felhasználni, amíg azok ki nem lesznek fizetve a tervezőnek; és arra is, hogy munkahelymegőrző támogatásokra lehessen pályázni.
Az MMK elnöke, Nagy Gyula levelében végül azt kérte a két illetékes minisztertől, hogy dolgozzanak ki a megadott információk alapján egy javaslatcsomagot, és azt terjesszék a Kormány elé, mivel ezek az intézkedések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az építésgazdaság, a hozzá kapcsolódó foglalkoztatottság a lehető legkevésbé sérüljön és a lehető leggyorsabban kilábaljon a járvány okozta rendkívül súlyos következményekből.
A Magyar Mérnöki Kamara a jövőben is rendszeresen gyűjt be adatokat információkat a tagságtól, és a vállalkozásoktól, hogy azokat összegezve heti rendszerességgel megküldi további javaslatokkal együtt az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára.
A Kormányzat válaszairól, intézkedéseiről az MMK rendszeresen tájékoztatja majd a Kamra tagságát a honlapon és egyéb kommunikációs csatornákon keresztül.
e-gépész
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
3 hozzászólás
Mind a Németh Szabó László, mind a Lukács Ferenc, mind a Szebenyi Mihály hozzászólásával csak egyet lehet érteni. Ez a mai magyar valóság. Sajnos !
Rendezetlen, kaotikus, nem egy logikusan- értelemszerűen- egymásra épülően felépített rendszer, pontosan meghatározott felelősségi és jogkörökkel, valós ésszerű szakmai követelmény szintekkel, a több oldalról megvizsgált lehetőségek figyelembevételével … …
Ad-hoc, ötletszerű, ideiglenes álmegoldásokkal…
Az un. ´szabályokat hozók´ zérus felelősségével. Ezért is születnek nagyon sokszor értelmetlen szabályozások, sokszor szakmai hozzánemértésből, a valós (ésszerű) szakmai gyakorlati tapasztalat teljes hiányából, valós szakmai rálátás nélkül.
Az én tervezői pályafutásom is az MMK ´születése´ előttről datálódik. Átéltem a ´szabályozás-változások´ sorát, de mind szakmai, mind ügyviteli oldalról (erről aztán igazán) leginkább csak visszalépést tapasztaltam, a kaotikum felé.
Ezek után meg dolgozzunk ´jó szájízzel´, a minket szabályozók eltartására ?
Én szeretek dolgozni alkotni, létrehozni jól működő rendszereket, mind papíron – tehát tervezni – és mindezt megvalósítani – tehát kivitelezni – (csak ez a ´genetikai hiba´ az amelyik még a mai napig a szakmában tart), de a jó szájíz megkeseredett. A kivitelezés végén amikor megnyomjuk a gombot és a rendszer feléled, minden része működik úgy ahogy annak kell … ez tart még életben ebben a mi szakmánkban, ma.
´Szebb-Jövőt´, Üdvözlettel:
Fogta Gábor
Épületgépész mérnök
Gázvezeték és készülék szerelő
Mind a Németh Szabó László, mind a Lukács Ferenc, mind a Szebenyi Mihály hozzászólásával csak egyet lehet érteni. Ez a mai magyar valóság. Sajnos !
Rendezetlen, kaotikus, nem egy logikusan- értelemszerűen- egymásra épülően felépített rendszer, pontosan meghatározott felelősségi és jogkörökkel, valós ésszerű szakmai követelmény szintekkel, a több oldalról megvizsgált lehetőségek figyelembevételével … …
Ad-hoc, ötletszerű, ideiglenes álmegoldásokkal…
Az un. ´szabályokat hozók´ zérus felelősségével. Ezért is születnek nagyon sokszor értelmetlen szabályozások, sokszor szakmai hozzánemértésből, a valós (ésszerű) szakmai gyakorlati tapasztalat teljes hiányából, valós szakmai rálátás nélkül.
Az én tervezői pályafutásom is az MMK ´születése´ előttről datálódik. Átéltem a ´szabályozás-változások´ sorát, de mind szakmai, mind ügyviteli oldalról (erről aztán igazán) leginkább csak visszalépést tapasztaltam, a kaotikum felé.
Ezek után meg dolgozzunk ´jó szájízzel´, a minket szabályozók eltartására ?
Én szeretek dolgozni alkotni, létrehozni jól működő rendszereket, mind papíron – tehát tervezni – és mindezt megvalósítani – tehát kivitelezni – (csak ez a ´genetikai hiba´ az amelyik még a mai napig a szakmában tart), de a jó szájíz megkeseredett. A kivitelezés végén amikor megnyomjuk a gombot és a rendszer feléled, minden része működik úgy ahogy annak kell … ez tart még életben ebben a mi szakmánkban, ma.
´Szebb-Jövőt´, Üdvözlettel:
Fogta Gábor
Épületgépész mérnök
Gázvezeték és készülék szerelő
Megjegyzés:
Sajnos az oldal Hozzászólás-modulja sem más mint villámhárító, olyan mint a betelefonálós rádióműsorok …
A pszichikai hatása az, hogy könnyebb lesz az ember lelke tőle (talán), hogy elmondhatta a véleményét a problémáról, ésszerű valós gyakorlati tapasztalatai alapján, jobbító szándékkal.
De ennek ellenére: A valós sokévi tapasztalatom az, hogy: nem hogy érdemi, de még észlelhető változások vagy elmozdulások sem történnek a tárgyalt ügyekben, témákban a jó irányba…
Már annak is örülni kell (kellene) ha ezek után csak kicsit romlik a helyzet, nem pedig sokat…
A SZAKMA BÜROKRATIKUS RÉSZE MÁR RÉGÓTA A MUNKA ROVÁSÁRA MEGY !
Fogta Gábor
Épületgépész mérnök
Gázvezeték és készülék szerelő
Tel.: 36/70/631-9005
E-mail: fogta.gabor@gmail.com
LinkedIn public profile: hu.linkedin.com/pub/gábor-fogta/36/2a2/343