Új építésű lakóépületek esetében a jó hőszigetelő képesség nem csupán elvárás, de jogszabályi kötelezettség is. Az energetikai megfelelés, ami a használatbavétel alapfeltétele, nem képzelhető el az épület homlokzati hőszigetelése, illetve fokozott légzárási képességekkel rendelkező nyílászárók beépítése nélkül.
Ennek a pozitív hatásai mellett negatív hozadéka is van, ugyanis a filtráció drasztikus lecsökkenése miatt a természetes szellőzés gyakorlatilag megszűnik.
Az ablaknyitásos szellőztetés pedig nem képes ezt a hiányt pótolni. Jól látszik, hogy ma már minden épületnek szüksége van valamilyen energiahatékony és komfortos gépi szellőzési rendszerre.
Meglévő épületek felújítása esetén
Hasonló a helyzet meglévő épületek felújítása esetén is. Fokozza a megoldandó problémát, ha az épületbe kandallót álmodott a tulajdonos.
Egyrészt az égéshez szükséges friss levegő pótlásának pontos méretezése még fontosabb lett, hiszen egy alul méretezett légutánpótló eszközt (Légbevezető) nem egészít ki a természetes filtráció. Másrészt amennyiben elszívásos szellőzés és gravitációs légpótlás lett tervezve, az nem üzemelhet együtt nyílt tűzterű kandalóval. Ilyen esetben az egyetlen megoldás a friss levegő közvetlen bevezetése a tűztérhez, és annak hermetikus elzárása a lakótértől.
Némileg könnyebb a helyzet, amennyiben az épületben központi hővisszanyerős szellőzőrendszer kerül kiépítésre. Ez ugyanis professzionális megoldást nyújt a komfortos és energiahatékony szellőzés megvalósítására, mert úgy biztosítja a jó levegőminőséget, hogy az elhasznált levegő hőenergiáját még hasznosítja a frisslevegő előmelegítéséhez, mielőtt kidobná azt. Másrészt szűrőrendszerén keresztül kiszűri a kintről bevezetett levegőből a por és pollen szennyeződéseket.
Mivel ezen rendszerek kiegyenlített szellőzést biztosítanak, azaz pontosan ugyanannyi friss levegőt juttatnak be az épületbe, mint amennyit elszívnak, nem alakul ki depresszió, ami a nyílt tűzterű tüzelőberendezés égéstermék elvezetőjén keresztül visszaáramlást generálna. Azonban a kandalló légellátásáról ebben az esetben is külön gondoskodni kell!
Hogyan válasszam ki a megfelelő légbevezetőt?
Amíg gáztüzelő berendezések esetén méretező program segítségével, az adott tüzelőberendezés műszaki specifikációja és a földgáz tüzeléstechnikai állandói alapján, egzakt módon meghatározható a légszükséglet, addig az egyedileg épített szilárd tüzelőanyaggal működő berendezések esetén ez nincs így.
Egyrészt nagyban múlik a levegő igény az éppen használt tüzelőanyag fajtáján és pillanatnyi nedvesség tartalmán, másrészt a kályha, vagy kandalló belső kialakításán. Míg gáztüzelő berendezés esetén a légpótlás minden esetben biztosítható kell, hogy legyen a megfelelő légbevezető elemek révén, addig egy kályha begyújtása esetén, szinte kizárt, hogy ne kelljen ablakot nyitni, bármilyen légbevezető elemet is alkalmazunk.
Az Aereco légbevetői között található egy kifejezetten ilyen célra használható, faláttörésbe építhető légbevezető elem, amely egyrészt a komfort szellőzésre szolgáló társaitól eltérően, a páratartalomtól függetlenül fix keresztmetszeten működik. D=125 méretének és belső kialakításának köszönhetően jó eséllyel képes biztosítani a szükséges légmennyiséget a begyújtást követő stabil égési fázistól a parázs kialvásáig.
Fontos azonban, hogy ennek az elemnek a beépítési helyét jól válasszuk meg. Célszerű minél magasabban elhelyezni az oldalfalon, lehetőleg optimális távolságban a tüzelőberendezéstől. Ezt a hideg levegő beáramlása miatti komfort romlás elkerülése érdekében érdemes szem előtt tartani. A beáramló levegő mennyisége automatikusan változik a kémény aktuális huzathatásának a függvényében. Tehát intenzív égés esetén, a magasabb füstgázhőmérséklet miatt nagyobb a szívó hatás, mint a parázslási fázisban.
Amikor nem üzemel a tüzelőberendezés, a kéményben kialakuló kürtőhatás minimalizálódik, így a légbevezetőn keresztül, a kisebb szívóhatás miatt kevesebb hideg levegő áramlik be.
e-gépész
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.