Meg kell tanulnunk, hogy jól szigetelt épületek esetén kizárólag folyamatos és szabályozott szellőzési rendszer kiépítésével kompenzálhatjuk azt a hiányt, amit az épület természetes filtrációjának megszűnése eredményez!
Ez a tény most különös jelentőséggel bír régi épületek energetikai korszerűsítése esetén. Hiába költünk milliókat hőszigetelésre, és energetikai felújításra, ha aztán kényszerűen ablaknyitással dobjuk ki a nyereséget!
Érdemes figyelemmel lenni az alábbi tényekre, és a felújításnál gondoskodni a megfelelő szellőző rendszerről is.
De mennyibe is kerül, ha ablaknyitással szellőztetünk?
Az épület szellőzési hőveszteségének meghatározásánál a legfontosabb tényező a légcsereszám, azaz az épületen belül egy óra alatt kicserélt levegő mennyisége. Egy régi építésű, nem hőszigetelt épület esetében, a magas filtráció miatt, az ablakokon, ajtókon és a falszerkezet résein keresztül kiáramlik a meleg levegő egy része, amit a kintről érkező hideg levegő vált fel. Lehet, hogy nem is vagyunk tisztában azzal, hogy ez mekkora fűtési energia veszteséget is jelent.
Egy új, hőszigeteléssel és fokozott légzárású nyílászárókkal ellátott épület természetes szellőzése, a közel nullára lecsökkentett filtrációs hőveszteség miatt, rendkívül alacsony.
Azonban ahhoz, hogy egy ilyen, szinte légtömör épületben kezelni tudjuk a légcsere hiányából adódó levegőminőség romlást, mindenképpen szükség van egy jól megtervezett gépi szellőztető rendszerre, amely megfelelő mennyiségű tiszta, friss levegőt képes biztosítani. A szellőzés elengedhetetlenül fontos az egészséges lakókörnyezet fenntartásához, mivel eltávolítja a nedvességet és az állott levegőt, valamint a szagokat és a szennyező anyagokat, és friss levegővel helyettesíti azt.
A szellőzési hőveszteség számítása pontosan megmutatja, hogy mennyi fűtési energia takarítható meg, ha igény szerint, szabályozottan szellőztetünk.
Az átlagfogyasztási limitet figyelembe véve, ami gáz esetén 1729 m3/év, egy mai modern, közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő, BB energetikai besorolási osztályú épület, akár 200 m2 feletti alapterület esetén is limiten belül maradhat, míg az FF energetikai besorolási osztályú, átlagos megnevezésű épület csupán 69 m2 alapterületig képes limiten belül maradni.
A nem lakáscélra szolgáló ingatlanok, pedig fogyasztástól függetlenül versenypiaci árat kénytelenek fizetni.
Egy 100 m2-es nem felújított épület esetében ez téli időszakban, rezsicsökkentett áron számolva is elérheti a havi 10 000 Ft-ot, míg versenypiaci gázárak mellett ez akár több, mint 70 000 Ft is lehet!
Tehát ma már nem csupán komfort, de gazdasági kérdés is, hogy ne maradjon ki a felújításból, illetve az új építésből a megfelelő szellőző berendezés.
Ismerje meg az Aereco szellőzési rendszereit, amelyek megoldást nyújtanak a leírt problémákra!
e-gépész
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.