Címke: Építőipar

A Magyar Közlöny 142. számában megjelent az építési és közlekedési miniszter 18/2023. (X. 5.) ÉKM rendelete a minimális építőipari rezsióradíj 2023. évi mértékéről.

2023. szeptember 8-án megszavazta a német szövetségi parlament (Bundestag) azt a javaslatot, amely klímabarát fűtési rendszerek alkalmazására kötelezi a beruházókat. Az úgynevezett fűtési fordulat, vagyis az éghajlatváltozáshoz nagyban hozzájáruló fűtési technológiák kivezetésének megkezdését szolgáló törvény legfőbb eleme, hogy 2024-től az új építésű lakóingatlanok fűtését legkevesebb 65 százalékban megújuló energiával kell megoldani

Az év második három hónapja az elmúlt három negyedévhez képest javulást hozott a hazai építőipar Aktivitás-Kezdés mutatójában. Április és június között összesen 754 milliárd forint értékben indultak el kivitelezések – derül ki a az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

Az építőipar rendelésállománya 30%-kal kisebb a múlt év közepéhez viszonyítva. A 2023. évben kötött új szerződések volumene 37%-kal marad el a 2022. év első felében kötött szerződésektől. Az év második fele az erős piaci versenyről, a túlélési stratégiákról szól.

Az ipari termelői árak 2023 júniusában az egy évvel korábbihoz képest 6,4%-kal emelkedtek, az előző hónaphoz viszonyítva 1,3%-kal csökkentek. A belföldi értékesítés árai 29,8 százalékkal nőttek, az exportértékesítéséi 5,0 százalékkal mérséklődtek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2023 áprilisában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 4,4, az egyéb építményeké 1,3%-kal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,6%-kal kisebb volt a márciusinál.

A 95. Euroconstruct konferencián közzétett új előrejelzés szerint az európai építési piac idén és jövőre mérsékelt csökkenést könyvelhet majd el és fellendülés legkorábban 2025-re várható. Magyarországon 2024-ig nagyobb mértékű visszaesésre lehet számítani, majd 2025 itt is fellendülést hozhat. A konferenciát az Eib, a szervezet holland tagintézete rendezte Amszterdamban június 9-én.

2023. május 1-jén jelent meg az „MSZ EN 1745:2020 Falazatok és falazati termékek. A hőtechnikai tulajdonságok meghatározásának módszerei” szabvány magyar nyelvű változata, amely módszereket ad a falazatok és a falazati termékek hővezetési tényezőjének és hővezetési ellenállásának száraz állapotban mért és tervezési értékeinek meghatározására.

Egy friss felmérés szerint hiába szorul felújításra a magyarországi ingatlanok többsége, a jelenlegi gazdasági helyzetben csupán a lakosság 8 százaléka gondolja úgy, ideális időszak következik a lakásfelújításhoz vagy építkezéshez – sőt, a budapestiek még ettől is pesszimistábbak.

2023 márciusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 9,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, amiben szerepet játszott a bázisidőszaki magas kibocsátás is. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 13,2, az egyéb építményekéé 1,6%-kal csökkent.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit, összesen 400 céget megkeresve felmérte, hogy tavaly milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek az idei évre.

A kivitelező, mélyépítő és épületgépészeti cégek vezetői szerint felértékelődik a korrekt munkahelyek és a megbízható kollégák szerepe. A szakemberek szerint a beruházási kedv csökkenésével „felhígult” építőipar most visszatér a normalitásba – összegezhető tömören egy közelmúltban készült felmérés.

Benyújtotta az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavaslatot a kormány az Országgyűlésnek április 19-én. Lázár János építési és közlekedési miniszter előterjesztése új alapokra helyezi és egységesíti az állami építési beruházások rendszerét.

Nominálisan ugyan kicsit bővült az Aktivitás-Kezdés a hazai építőiparban 2022 utolsó negyedévére a gyenge harmadikat követően, de továbbra is nagyon alacsony volt a megkezdett kivitelezések értéke – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

A fizetőképes kereslet további bővülése 2023-ban nem várható. 2022-ben a Kormány mintegy 2100 milliárd forint értékű megrendelést halasztott a 2024. év utáni időszakra. Az ipari szektor létesítményei és a logisztikai beruházások húzhatják az ágazatot a 2023. évben. A lakásépítés és az állami megrendelések csökkenni fognak.

Hatalmas, 47 ezer négyzetméteres logisztikai központot épít Ecseren a Waberer’s International bővülő ügyfélkörének kiszolgálása céljából. A beruházás értéke 18 milliárd forint, melyet a vállalat saját forrásaiból és beruházási támogatásból finanszíroz. A raktárkomplexum a legmodernebb műszaki és környezetvédelmi megoldások alkalmazásával épül, és várhatóan 2024 első negyedévében készül el.

A világkereskedelmi anomáliák miatt az építési termékeknél jelentkező igen magas árnövekedést az építési vállalkozók egyedül nem tudják viselni a korábban megkötött szerződésekben. Az árkockázatot meg kell osztani a megrendelő és a vállalkozó között. Különösen igaz ez az orosz-ukrán háború további árnövelési hatását is figyelve.

Januárban minimálisan mértékben, de harmadik hónapja emelkedett a GKI konjunktúraindexe. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint a fogyasztói bizalmi index javulása e negyedév alatt összesen is hibahatáron belüli, s szintje továbbra is a Covid-járvány kirobbanásakor tapasztalt pánikra jellemző alatt maradt.

A magyar lakásállomány energiahatékonysága gyenge, a minőségi megújulás lassú – állapítja meg évről-évre a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentése. A most kiadott elemzésben sincs ez másként, hiszen, bár valamelyest javult a helyzet az erre irányuló támogatásoknak köszönhetően, még jónéhány évre van teendő a lakásállomány energiahatékonyságának javítását illetően. A helyzet a jelenlegi energiaválságban még inkább sürgető.

2022. októberi árakon számolva 18-19 ezer milliárd forintba kerülne a teljes magyar lakóingatlanállomány költségoptimalizált energetikai felújítása – állítja egy elemzés. A lakásállomány korszerűsítése jelentősen csökkentené az energiakitettséget és nagy megrendelési volument jelenthetne az építőiparnak.

Enyhén javult, de továbbra is közepes az építőiparral szembeni általános bizalom. Jelentősen romlottak azonban a kilátások, az építtetők közel háromnegyede gondolja, hogy rossz irányban mennek a dolgok az építőiparban.

Az energiahatékonyság kétségtelenül napjaink egyik legfontosabb kérdése, amely a lakáspiacon is rendkívül erősen érezteti hatását. A jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, és csak kis része tekinthető energetikai szempontok alapján hatékonynak. A korszerűt megközelítő, a korszerű vagy az ennél is jobb besorolású ingatlanok aránya nem éri el a 10 százalékot.

Az új állami beruházásokról szóló törvény kérdésében nemzeti konszenzus lehet, legalábbis ezt mutatja, hogy Lázár János, építésügyi miniszter 27 szakmai szervezettel ült le egyeztetni és hétszáznál is több javaslatot kapott a koncepciójához.

Az első negyedéves kiugróan magas aktivitás-kezdést mérséklődés követte a második negyedévben a hazai építőiparban. Április és június között körülbelül 800 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezések.

Nőtt a késedelmesen fizető cégek aránya az elmúlt egy évben, a 2021 júliusi 64 százalékról 6 százalékponttal emelkedett – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI). A lánctartozások terén az építőipar élen jár az elemzés szerint.

Eredetileg – 2014 óta – úgy tudhatták az építkezést tervezők, hogy 2021-től már csak közel nulla energiaigényű épületre kaphatnak használatbavételi engedélyt, illetve tudomásulvételt. A legújabb jogszabálymódosítás azonban – immár többszöri haladékot követően – most már egészen 2024 júniusáig teszi lehetővé az energetikai szempontból kevésbé korszerű lakóházak és egyéb épületek használatba vételét.

2022 júniusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok termelése közül az épületek építéséé 4,8, az egyéb építményeké 11,7%-kal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 5,2%-kal alacsonyabb volt a májusinál. A II. negyedévben az építőipar termelői árai – egyes építőanyagok jelentős drágulása miatt – 25,0%-kal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Minden építési beruházás a megrendelővel kezdődik. Az igény pontos megfogalmazása, a precíz előkészítés és a költségvonzatok építtetői átgondolása jó esetben megelőzi a kivitelezést. Így van ez a legnagyobb megrendelő, a magyar állam részére végzett munkáknál is. 

Az építőipar 2022. év közepén a foglalkoztatási szintet fenntartva, mintegy 375 000 főnek ad munkát. A foglalkoztatottak nagy száma és a vállalkozások műszaki felkészültsége várhatóan 5 500 milliárd Ft éves teljesítményt fog eredményezni ebben az évben. Mindezekkel együtt a munkaerő hazai hatékonyabb foglalkoztatására van szükség, ami technológiai fejlesztéseket, a munkaerő jobb anyagi- és erkölcsi megbecsülését, folyamatos képzését és javuló építésszervezést igényel.

Az építőipar 2022-ben is jó évet fog zárni, az ágazat teljesítménye idén elérheti az 5500 milliárd forintot a tavalyi csaknem 5400 milliárd forint után. A szektor idén a korábbi években kötött nagy értékű szerződéseit teljesíti.

A vállalkozói oldal, a szakképzési centrumok, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az ügyben érintett minisztérium képviselőivel hívott össze egyeztetést az ÉVOSZ az építőipari szakképzés, felnőttképzés jövőjével kapcsolatban.

A pandémia okozta világkereskedelmi folyamatok az építőanyagok áremelkedésére gyakorolt hatása komoly problémákat okoz az építési szerződéseknél. Az áremelkedésekből adódó kockázatot, költségnövekedést a vállalkozók egyedül nem tudják viselni, azt meg kell osztani a megrendelővel annak, érdekében, hogy a létesítmények elkészülhessenek.

Kiugróan magas aktivitás-kezdés mutatóval indult az idei év a hazai építőiparban. 2022 első három hónapjában közel 1300 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezések, soha ilyen magas összegben nem indultak el építkezések egy negyedév alatt.

Az idei második negyedév elején a lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési tevei kissé visszaestek ugyan az első negyedévhez képest, de éves alapon még így is erősödő kilátásokról beszélhetünk – derül ki a GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményeiből. E kisebb elbizonytalanodás a társasházi lakások lakói esetében érhető tetten, a családi házak tulajdonosai körében nem.

Befektetési célú lakásvásárlók, a lakásépítés serkentésének árfelhajtó, színes, de ötletszerű palettája, kapacitás- és szakemberhiány. A 2016 óta tartó, 2000-es évek elejéhez viszonyítva fele annyi lakás építését produkáló túlélénkítés miatt, a vírushelyzet és a háború nélkül is a stabilizáció éveinek kell következnie a lakáspiacon – megjelent az Építési Piaci Prognózis 2022-2025 tanulmány.

Az orosz-ukrán háború az építőipart is nehéz helyzet elé állítja. A hazai építőanyag-gyártásnál és a termékek importjának ellehetetlenülése emeli az árakat, lassítja a kivitelezést.

Az orosz-ukrán háború előre senki által nem látható negatív gazdasági hatásokkal jár. Az építésgazdaság területén ilyenek többek között az építőanyagár emelkedés, az akadozó alapanyag beszerzés, termelés-kivitelezés lelassulása, szállítási nehézségek, üzemanyagár drágulás. Az előre nem látható hatások befolyással vannak az építési-beruházási célú közbeszerzési eljárásokra is, illetve az ezek eredményeként megkötött szerződések teljesítésére. A közbeszerzési eljárásban közreműködő valamennyi fél számára fontos, hogy az üzleti kockázatokat csökkenteni, a kiszámíthatóságot növelni lehessen.

Nagyot ugrott tavaly a lakáskorszerűsítés és -bővítés piaca és a lakásépítés mellett ezek hajtják majd idén is az építőipart. Bár 2020-ban is némi növekedés mutatkozott, a 2021-ben bevezetett otthonfelújítási támogatásnak köszönhetően valóságos robbanást láthattunk.

A Metropolitan Research Institute munkatársai a társasházak energiahatékony felújításának lehetőségeit vizsgáló cikkük második részében arra a kérdésre keresik a választ, hogy milyen támogatási programmal lehet stabilan biztosítani a többlakásos épületállomány dekarbonizációját.

Kidolgozta az építési beruházások költségtervezési rendszerét (éktr) az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), amelynek célja az építkezések költségének pontos, kiszámítható tervezése.

2021 első három negyedévében 12 642 új lakás épült, 1,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 430 volt, 30%-kal több, mint 2020 azonos időszakában – olvasható a KSH gyorstájékoztatójában.

A jogszabályi előírásoknak és a piaci versenynek köszönhetően folyamatosan emelkedni fog a magasabb energetikai hatékonyságú zöld otthonok aránya a magyarországi ingatlan állományban.

2021 augusztusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 10,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építése 16,3, az egyéb építményeké 2,4%-kal magasabb volt a 2020. augusztusinál. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a júliusi, magas bázishoz mérten 5,8%-kal kisebb lett.

A zöldépítési világszervezet, a World Green Building Council erőteljesebb fellépést szorgalmaz az építőipari vezetők részéről, hogy ne csak az üzemeltetésből eredő, hanem egy épület komplett karbonkibocsátásának lenullázását célozzák meg.

Az elmúlt évek folyamatainak eredményeképpen újra a 2010 közeli szintre, 60 ezer fölé emelkedett az építőipari vállalkozások száma, de a kényszertörlési eljárások újraindulásának következtében komoly cégtörlési hullám várható az építőiparban.

Az ÉVOSZ közös helyzetértékelésre és a várható folyamatok elemzésére hívta a nagy áruforgalmat lebonyolító építőanyag-kereskedőket, valamint a kormányzat építésügyért felelős szakértőit. A szereplők megállapították, hogy a meghozott kormányzati intézkedések hatására szeptember hó elejétől a kritikus építőanyagok piacán 10-15%-os ármérséklődés már tapasztalható. 

Nyolc hete vizsgálja a fogyasztóvédelem az építőipari alapanyagok piacán tapasztalható visszás jelenségeket, az augusztus végéig felkeresett félezer kereskedelmi egység 60 százalékát érték jogsértésen. A kormányhivatalok munkatársai az ellenőrzött helyszínek háromnegyedénél tapasztaltak áremelkedést, harmaduknál pedig készlethiányt.

Közzétette idei féléves gyorsjelentését a Közbeszerzési Hatóság. A számok bizakodásra adnak okot: a lefolytatott közbeszerzések összértéke elérte az 1630 milliárd forintot, ezzel a piac majdnem beérte a járvány előtti szintet. A közbeszerzések nagy nyertesei továbbra is a mikro-, kis- és középvállalkozások, melyek közel 1100 milliárd forintnyi összértékben nyertek tendereket az idei év első hat hónapjában.

26 ezer család igényelte eddig az otthonfelújítási támogatást, közülük 13 ezer kapta már meg a Magyar Államkincstártól – tudta meg a Portfolio. Az igénylések összege 42 milliárd, a megítélt támogatásoké 23 milliárd forintnál jár.

A kis- és közepes méretű építőipari vállalkozásokat tömörítő Német Építőipari-Kézművesipari Központi Szövetség (Zentralverbanddes Deutschen Baugewerbes-ZDB) legfrissebb konjunktúra-elemzése felsorolja azokat a tényezőket, amelyek fékezőleg hatnak az építőipar növekedésére.