Az ÉVOSZ Tagszervezetei igénylik, hogy lépést tartva a Koronavírus okozta járvány ágazatunkra gyakorolt hatásának változásával, folyamatosan adjunk tájékoztatást és tegyünk javaslatot az építőipar krízis helyzetének elkerülésére, a romló egészségügyi és piaci helyzet mérséklésére.
Az egyes építőanyag-gyártói szegmensekben tapasztalt folyamatok megerősítik, hogy 2019 negyedik negyedévében lassulás volt látható a magasépítéssel, ezen belül különösen a lakásépítéssel kapcsolatos építőanyagok piacain.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentősebb szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2019. évben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a 2020. évre.
Megszűnik a jegyzők hatásköre, csak a kormányhivatalok járnak el. Jogorvoslattal csak a bírósághoz lehet fordulni.
Érdekes videó került elő 1989-ből, amely arról szól, hogy milyenek lesznek a lakások három évtizeddel később.
A Magyar Közlöny 2019. december 10-i 198. számában megjelent az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 295/2019. (XII. 10.) Korm. rendelet. A rendelet több, korábban a Magyar Mérnöki Kamara által tett javaslatot tartalmaz.
2019-ben mintegy 21 500 lakás épülhet meg, ez a volumen 2020-ra 16 000 lakásra eshet vissza, míg 2021-2022-ben 12-13 000 új lakással további visszaesést lát reálisnak az Építési Piaci Prognózis.
A megrövidített cégek vezetőinek többsége látja, de nem ismeri fel időben a jeleket, hogy valami nincs rendben egy partner körül, pedig könnyen megspórolhatnák maguknak a veszteséget.
A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának a lakóépületek egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016 (VI.13.) Korm. rendeletének módosításával kapcsolatos háttéranyaga.
Szeptember 16-án kihirdették a Nemzeti Mintaterv Katalógus építészeti ötletpályázat eredményeit. A beérkezett 273 megoldásból 93 nyert megvételt, a jövő családi házait megálmodóknak dr. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár adta át az elismeréseket.
Az elmúlt negyedévekben folyamatos visszaesés volt tapasztalható az újonnan elinduló építőipari kivitelezési munkák értékében, 2019 második negyedévében ugyanakkor némi javulást mutatott a szektor – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.
Az elmúlt öt évben közel négyszeresére nőtt azoknak a lakossági építtetőknek a száma, akik hajlandók megfizetni a környezetbarát építőanyagok árát. A jelentős növekedés oka: változott az emberek véleménye és az árak is elérhető közelségbe kerültek.
Kiadta az innovációért és technológiáért felelős miniszter a minimális építőipari rezsióradíj 2019. évi mértékéről szóló rendeletet – írja a Magyar Közlöny.
Harmadával esett vissza mind a forgalom, mind az újonnan megjelenő kínálat a fővárosi újlakás-piacon 2019 első felében. Bár az OTP legfrissebb összehasonlításban nem ilyen drámai a helyzet, minden jel szerint új korszak indulhat az elmúlt három év szárnyalása után.
Meghosszabbították a határidőt, így 2019. július 31-ig pályázhatnak az érdeklődők a Nemzeti Mintaterv Katalógus 2020 adatbázisának kialakítására meghirdetett országos ötletpályázatra.
A kormány megbízta a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy ez év végéig hozza létre az elektronikusan elérhető Nemzeti mintaterv katalógust, amely a magyar építészeti kultúrát közvetítő mintaterveket tartalmazza.
Az építési vállalkozók nagy többsége saját erőből többnyire nem vagy nehezen tudja folyamatosan előfinanszírozni a munkáját. A mikro- és kisvállalkozásoknak csak töredékrésze hitelképes. A finanszírozási problémákat sok esetben felerősítik a hosszú alvállalkozói láncok késedelmes kifizetései, főleg a mikro- és kkv-szektorban.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöksége által elfogadott „Az építési ágazat 2019. évi súlyponti problémái, javaslatok ezek megoldásához” című anyag az építőipari helyzetértékelésen túl számos ágazati problémát tár fel és tesz javaslatot a megoldására.
Az építőipar az elmúlt időszakban egyre nagyobb lendületet vett Magyarországon, az egyetlen, amely a tartós növekedést akadályozhatja, az ágazatban tapasztalható súlyos munkaerő- és szakemberhiány.
A Magyar Közlöny 2019. február 11-i számában megjelent az építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 13/2019. (II. 11.) Korm. rendelet, mely több – a Magyar Mérnöki Kamarát, illetve annak tagságát – érintő jogszabályt is módosít.
Az egyik kollégánk számolt utána, hogy a minimális építőipari rezsióradíj mennyire fedezi azokat a költségeket, amelyeket elvben tartalmaznia kellene.
Az innovációért és technológiáért felelős miniszter a Magyar Közlöny 185. számában megjelent 30/2018. (XI. 26.) ITM rendeletben határozta meg a 2018. évi minimális építőipari rezsióradíj mértékét.
A beruházások hazánkban eddig nem tapasztalt méretű bővülése párosul a minőségi, gazdaságossági igények emelkedésével. Az új kihívások teljesítéséhez jelentős többlet tudásra van szükség. A cégek piaci versenyképességének elengedhetetlen feltétele, hogy e többlet tudással rendelkező beruházás-lebonyolítókat foglalkoztassanak.
Megjelent a NAV állásfoglalása arról, hogy az új építésű lakásoknál meddig lehet az 5%-os általános forgalmi adót alkalmazni, és mikortól 27% az áfa.
A nyár során is folyik az e-építési napló fejlesztése, melynek eredményeként szeptembertől három újítás várja a felhasználókat. A munkaállapot rögzítése, a kiemelt naplók megjelölése és az e-mailes értesítések a mindennapi munkavégzést fogják kényelmesebbé és átláthatóbbá tenni.
Számottevően javulna a hazai ingatlanállomány minősége, ha állami eszközökkel élénkítenék a lakásfelújítási kedvet, ami a gazdasági válság utáni mélypontról épp tavaly szökött már csaknem olyan magasságba, mint amekkorán folyamatosan pörögnie kellene.
Várhatóan a jövőben kiszámíthatóbb lesz, hogy az építtetők mikor lépik át azt a határt, amivel már jogilag is zavarják a szomszédokat, továbbá az is, hogy a zavarás milyen következményekkel jár, köszönhetően a Kúria iránymutatásával összhangban egységesebbé váló bírói gyakorlatnak.
A tervek szerint az épületek csővezeték-hálózata is nyomtatással születik majd meg, ami tovább sokasítja a projekttel kapcsolatban feltehető kérdések számát…
Épületeink hőszigetelésére leggyakrabban expandált polisztirolhabot (EPS) használunk. Külföldi laboratóriumi és helyszíni vizsgálatok kimutatták, hogy az expandált polisztirolhab tartós megoldást ad az épületenergetikai problémákra. De mi a hazai gyakorlati tapasztalat?
2017-ben megdöntött minden eddigi rekordot a hazai építőipar, a növekedés pedig folytatódni látszik – derül ki a legfrissebb EBI Építésaktivitási Jelentésből. Az idei év első negyedévében 8 százalékkal magasabb összegben indultak el kivitelezési munkák hazánkban, mint 2017 azonos időszakában.
Az építőipar veszélyes ágazat. Veszélyt hordozhatnak a munkaeszközök, az anyagok, egyes munkafolyamatok és technológiák, amelyek mind-mind kiválthatnak balesetet a bennük rejlő kockázatok miatt. A veszélyforrások között nagy számban megtalálhatók a fizikai tényezők, a kültéri, szabadtéri, a magasban, valamint a mélyben végzett veszélyes munkavégzés.
Az építőiparban tapasztalható munkaerőhiányra azonnali megoldás csak a hatékonyság növelésével adható. A most piacra lépő BauApp az építőipar papíralapú munkafolyamatainak egy részét váltja ki mobil alkalmazásaival, ezáltal munkaerőt szabadít fel, egyszerűsíti az adminisztrációt és növeli a kontrollt.
Több mint negyvenszeres a különbség a lakosságszám szerinti lakásépítésben a 2017-ben legtöbb és legkevesebb lakást építő magyar megyék között: míg Győr-Moson-Sopronban 100 ezer lakosra 594, Nógrádban 14 új lakás épült.
Átlagosan 90 napig kell várni egy számla kiegyenlítésére az építőiparban, és szerencsésnek számít az az alvállalkozó cég, amelynek nem kell legalább egyszer fizetési felszólítást küldenie a megbízója számára, ez áll a piacvezető hitelbiztosító szektorelemzésében.
Szépen nő az építési vállalkozások megrendelésállománya, de jövedelmezőségük csak szolidan emelkedik, mivel jelentős költségnövekedéssel és a súlyosbodó szakemberhiánnyal is szembe kell nézniük – derül ki az ÉVOSZ által készített legfrissebb felmérésből.
2017-ben sokéves rekordot döntött meg az építőipar Magyarországon, a megindult kivitelezési munkák összértéke több mint 2100 milliárd forintot tett ki, amely összegre még soha nem volt példa. Az eddigi 2008-as maximum mindössze alig haladta meg az 1700 milliárd forintot. 2016-hoz képest 47 százalékkal magasabb összegben kezdődtek meg kivitelezések Magyarországon 2017-ben.
Nagyon érdekes összefüggésekre mutat rá a GKI Gazdaságkutató Zrt. tanulmánya. Érdemes végigkövetni, hogy a CSOK bevezetése hogyan hatott a lakások árának emelkedésére, és mennyivel megterhelőbb ma lakást vásárolni (CSOK-kal, áfa-csökkentéssel együtt) mint 2015-ben.
2018. április 15-től válik kötelezővé az elektronikus közbeszerzési rendszer használata. A digitális közbeszerzési folyamattól az eljárások átláthatóságának fokozását és az ügymenet gyorsítását várják. A felkészületlen ajánlattevők akár többmilliós megbízásoktól eshetnek el.
A harmadik negyedév során rekord összegben, közel 570 milliárd forint értékben indultak el kivitelezési munkák Magyarországon, így az év elsõ 9 hónapjában összesen közel 1570 milliárd forintot tett ki az Aktivitás-Kezdés mutató értéke.
Mintegy 535 ezer lakás és családi ház kapott új tanúsítványt a 2013. január 1. és 2017. június 30. között eltelt négy és fél évben, vagyis attól kezdve, hogy elektronikus nyilvántartást vezetnek a dokumentumokról.
Egy 2017 szeptemberi felmérés szerint jelenleg 446 újlakás projekt található a fővárosban, ami összesen 28 443 lakást jelent. A legtöbb új lakás a XI. és XIII. kerületben épül.
2017. év elejétől előre nem látott áremelkedések tapasztalhatók az építési piacon. Az építőanyagok, a fuvardíjak, a szerelvények és egyéb beépítésre kerülő termékek áremelkedései, a munkaerőköltség növekedései különösen nehéz helyzetbe hozzák azokat a kivitelezőket, akik 2016. év közepén szerződtek és szokásosan 5-6 % árváltozást terveztek csupán vállalási áraikba.