A HOAI honosításának (MÉMDI) állása
2013. február 15. | e-gépész | | 6 |
Az MMK lobbitevékenységének köszönhetően a minimál- és maximál-ár nemsokára meghatározhatóvá válik a tervezés tekintetében. Ez új díjtáblázat kidolgozását teszi szükségessé, aminek alapja a német HOAI. Cikkünk a 2013. február 6-ai állapotjelentést tartalmazza.
Jelenleg a HOAI-val kapcsolatos munka állása az alábbiakban foglalható össze. Vázolom a kamara(ák) további tennivalóit is:
1. Fordítás német eredetiből (elkészült, 1012. dec.)
- tavaly év végére elkészült a HOAI és kapcsolódó szerződési német szabályozás fordítása (fordítóiroda által).
2. Szakmai lektorálás (elkészült, 2013.02.06.)
- a fordítás szakmai lektorálása zajlik, ebben a szakmagyakorlási munkabizottság tagjai mellett a MÉK tagozatai, és több, német területet jól ismerő kolléga vesz részt jelenleg, több szakterületről. Ez a munka az MMK-val közös egyeztetéseken történik.
Január végére előáll a szakmailag lektorált magyar fordítás. (ezt a soron következő MÉK elnökségi ülésen elő is terjesztjük)
3. Problématérkép
- a német HOAI problématérképét fel kell venni: van, ahol inkoherens maga a szöveg egyes szakágak tekintetében (pl szabadtéri létesítmények - tájtervezés), hol nem egyezik meg a (változó) magyar építési jog által előírtakkal, és a szakmai szolgáltatási műszaki tartalmakkal (pl. terület- és településtervezés területén más-más tervfajták is használatosak Németországban, mint itthon, és viszont; a német költségszámítási módszer a DIN 276-al való összefüggések)
4. Stratégia meghatározása
- HOAI Honosítása - MÉMDI 2013 (Magyar Építész és Mérnöki Díjszabás)
a problématérkép alapján szakáganként össze kell állítani, mit kell módosítani, korrigálni a német HOAI-ból való átvétel során, milyen más műszaki tartalmakat szükséges még megjeleníteni. (pl épületek felmérése MÉK 2010 Díjszabásban szabályozott; mérnöknap alapú elszámolások; szakvélemények; tűzvédelmi tervezés, nálunk különálló jogosultság, épülekausztikai tervezés, nem külön jogosultság, de speciális szakismereteket igényel) Át kell tekinteni, hogy a német polgári törvénykönyvre és a német építési törvényre épülő passzusok hogyan alkalmazhatók az itthoni jogi környezetben (mi felteltethető meg egy az egyben, mit kell a szövegben módosítani, illetve mely jogszabály módosításokat kell javasolnunk).
5. Díjtételek áttekintése
Át kell tekinteni a szolgáltatási munkafázisok tartalmaihoz Euróban rendelt német dijazást. Véleményem szerint pár objektum típuson mintapéldákon vizsgálni szükséges, hogy a magyar "MÉK Díjszabás 2010", az "MMK MÉDI Épületek 2008" ajánlott szolgáltatás műszaki tartalma és a javasolt kamara díj hogy viszonylik a HOAI által rögzített díjhoz és szolgáltatandó műszaki tartalomhoz. (az ehhez szükséges számítási excel munkarészek már elkészültek, az összes szakági díjtáblázat vonatkozásában)
6. Jogi munka
Ezen műszaki részek mellett el kell készíteni a jogi munkarészt: a magyar jogszabályokhoz való illesztést, illetve a módosítandó magyar jogszabályok áttekintését.
7. Közgazdasági alátámasztó munkarész
Ezen műszaki munkarészek mellett el kell készíttetni az árszabályozási kormányrendeletet alátámasztására szolgáló közgazdasági indoklásokat (egyik legfontosabb munkarész, e nélkül szépek lehetünk, de jogszabály nélkül maradhatunk).
Összeállította: Dulácska Zsolt
HOAI_2009_fogalommeghatarozasok
HOAI_2009_koltsegelemzes_folyamata
HOAI_2009-3_SZERZODESES_FELTETELEK
Várjuk olvasóink észrevételeit e mindnyájunkat érintő kérdésben.
Hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
Zoárd | 2013. febr. 20.
Nem írhattam többet, de kiváncsi lennék arra az energetikai számításra, ami 3, azaz HÁROM %-os egyenértékű primer energia fogyasztást produkál?! Az, hogy a műleírásnak mi köze van egy normális gépész műleíráshoz, arról, jobb nem is beszélni.
Zoárd | 2013. febr. 20.
Én sokszor adok úgy ajánlatot, hogy Kamarai díjszabás ennyi, engedmény ennyi. Azt látom, nem is értik minek írom oda a kamarai ajánlás szerinti díjszabást, azaz először azt veszik észre és hívnak, hogy valami érthetetlen baromságot írtam le. Másrészt, amikor az ár már a kamarai díjszabás 50% alatt van, akkor kérdés le meri-e írna az ajánlattevő nyíltan, hogy irreálisan alacsony áron vállal!? A mai versenypiaci ár pedig alatta van a kamarai díjszabás 50%-nak, ez biztos! Jellemző az építészekre – persze tisztelet a kivételnek, de sajnos a mai versenyhelyzetben nem ők szoktak nyerni – hogy a gépészengedélyezési terv csak egy műleírás, kapd elő a fiókból és írd át a címet. Az, hogy energetikát kell készíteni, az hogy az épület kialakításába is bele kellene az épületgépésznek szólni –minimum gépház, akna igények, de bizony az épületenergetikai szemlélet is eredményezhetne változásokat -, szóba se jön, sőt gyakran azzal találkozunk, hogy van már engedély, műleírást persze összeollózta az építész, tele butaságokkal. Még az energetikára is van excell-el megoldásuk, csak bele nem mélyedjen az ember a részletekbe – bár amit eddig láttunk azokon jót röhögtünk. Íme, egy gyöngyszem, szóról szóra idézve (az épület műemlék, múzeum, kb. 700 m2, azaz nem a Józsi bácsi 50 m2-es vityillója): 1.1.6. ÉPÜLETGÉPÉSZET: Az energia-és vízellátás a meglévő, kiépített hálózatról biztosítható. -Fűtés: amennyiben az 1. ütem jelentősen megelőzi a tárgyi 2. ütem építését, az 1. ütemben érintett részen az ablakok alá az ablakfülkékbe radiátorok kerülnek, kondenzációs falikazán kerül elhelyezésre magasan a mennyezet alatt a síkfödémes részen. Gyári szett kialakítású duplacsöves kéményét a meglévő kéménykürtőbe kell behúzni. Amennyiben a két ütem kivitelezése időben összehangolható, ez a fázis kimarad, helyette rögtön a tárgyi terv szerinti kialakítást kell megvalósítani. Az új fűtési rendszer kiemelkedően gazdaságos, alapvetően megújuló energiákra alapozva épül ki. Maga a fűtés-hűtés a szellőző rendszerrel egybeépítve valósul meg, légbefúvással. Így a kiállított műtárgyak biztosan nem kapnak koncentrált hőterhelést. A befúvott levegő páratartalma szabályozható a funkcionális igények szerint. A légvezető csövek az aljzatokban, boltvállakban és a padlástérben hőszigetelve futnak. A befúvott levegő felfűtésének elsődleges hőforrása az elszívott levegő hulladék hőjének keresztáramú hőcserélővel történő visszanyerése. A hőátadás hatásfoka tovább javítható a légkezelő gépbe épített ún. entalpia hőcserélő alkalmazásával. Ezzel a hőcserélővel nem csupán a két légáram hőtartalma, hanem a belső páradús levegő rejtett hője (entalpiája) is visszanyerhető így jelentősen javul a gép hatásfoka. Működési elve, hogy a hőcserélő anyaga molekuláris szinten bizonyos mértékben átengedi a vízpárát az elszívott és a befújt légáram között. Másodlagos hőforrás a déli bővítmény nem az udvar felé, hanem dél felé néző felületén kialakítandó napkollektor mező, mely a közös puffer tárolóra dolgozik. Harmadlagos hőforrás a felbontott aljzatokban, pincepadlóban, új épületszárnyak és az udvar szilárdburkolatú része alatt elhelyezendő vizes hőcserélőkör, mely télen a beszívott külső levegő hőcserélő előtti előfűtését biztosítja. Nyáron viszont a befúvandó levegő hűtését oldja meg. -Negyedik hőforrás a három naptér, mely télen a csatlakozó helyiségek hőnyereségét javítja, átmeneti időszakban és nyáron kiszellőzetett puffertérként, vagy hőelvezető helyként működik. -Ötödik forrás a padlástérben meglévő, bélelendő kéménybe kötött új kondenzációs gázkazán. A gázmérő mellette kap helyet. -Szellőzés: az ablakokkal a régi épületben lehetséges az eseti szellőztetés, de a megfelelő légcsereszámot gazdaságos működtetés mellett a gépészeti rendszer biztosítja. -Páraszabályozás: a gépészeti rendszerrel megoldódik. -Használati vízellátás: a rendeltetési egységek külön hideg-és melegvizes almérőt kapnak. A használati melegvíz közös puffer tárolóról, cirkulációs vezetéken jut a fogyasztóhelyekre. -Vízelvezetés: a vizes helyiségekben padlóösszefolyókat kell beépíteni. A padlószifonokba kötnek be a kézmosók lefolyói, megakadályozva a bűzelzáró kiszáradását. -Víztakarékosság: a mosdókagylókból és padlóösszefolyókból lefolyó szürkeszennyvizet a pincében elhelyezendő zárt tárolótartályban kell összegyűjteni, melyet szivattyú juttat a tetőtéri gépészeti helyiségben elhelyezett tartályba, ahonnan megszűrve a vécékbe vezetve öblítővízként hasznosul. ENERGETIKA (Energetikai számítások szerint) jelenlegi energetikai jellemzők: tervezett energetikai jellemzők hőszigeteléssel, légfűtéssel: Fűtött térfogat: 2553,27 m3 Fűtött térfogat: 3106,69 m3 Fajlagos hőveszteség-tényező: 0,488 W/m3K Fajlagos hőveszteség-tényező: 0,182 W/m3K Hőmérséklet-különbség: 35 K Hőmérséklet-különbség: 35 K Fűtési hőigény: 43,60 kW Fűtési hőigény: 19,79 kW Hőenergia forrása: gáz Hőenergia forrása: megújuló Energetikai minőség: 182 % Energetikai minőség: 3 % NO COMMENT
Zöhls András | 2013. febr. 20.
Építész kollégáinknak szintén van online díjszabásuk, amiben szerepelnek a szakági összegek is. Aki közülük egyáltalán használ ilyent, az ezt használja. A két számítási módszer között mélységében és összegében is szabad szemmel jól látható különbség van. Mit mondjak, nem feltétlenül a mi javunkra. A szebbik megoldás, amikor a szakágaktól egyenként ajánlatot kérnek be, amit természetesen igyekeznek lenyomni, ha ők a teljes tervezési díjra szerződnek, és annak nagyságától függ, megkapják-e a munkát. Az MMK MÉDI online változata tényleg nem igazán sikerült, a különböző tervezési fázisokból csak két konkrét összeállításra ad lehetőséget. Ha egyszer megszáll az ihlet, lehet, hogy csinálok egy jobbat, a papír alapú kiadvány alapján. A díjalap szerinti számításnál a magyar és a német megközelítés nagyon hasonló, csak a becsült bekerülési költséghez, annak mértékéhez igazodóan, mi egy valamekkora százalékot, ők egy konkrét számot rendelnek. A két dolog könnyen egymásnak megfeleltethető, a száz esetén öt, ugyanazt jelenti, mint a száznak az öt százaléka. Nem is egészen értem, miért hajtott rá a kamara a mienktől gyakorlati szinten sokszor különböző német modell cincálására, amikor az például folyamatosan az ő építési törvényükre, a saját forgalmi adó rendszerükre, az ottani PTK-ra hivatkozik, más a szakági megosztásuk és mások a tervezési fázisok. Nálunk elég problémás az, hogy nincs általánosan elfogadott, díjalapot számító gyűjtemény, amire hivatkozni lehetne. Nekünk a tapasztalataink alapján vannak egészen jó becsléseink, de az arra való hivatkozás mégsem hivatalos eljárás. A másik probléma az, hogy az ajánlatban, szerződésben sokszor nem rögzítjük pontosan, mire is terjed ki a mi munkánk, ezért utólag gyakran előre nem kalkulált többlet feladatokat is el kell végeznünk, ha a pénzünkhöz akarunk jutni. Az igazi gond természetesen, hogy a német kollégákkal ellentétben, mi nem nagyon veszzük komolyan a MÉDI számítást. A tervező gyakran olyan ajánlatot ad, amivel valószínű, hogy megkapja a munkát, függetlenül bármilyen (az etikai kódexben is szereplő) előírástól. Ezzel a közös legelő problémája néven ismert csapdába esünk, összességében kevesebbet kapunk, mint ha betartanánk a szabályokat. És ez természetesen nem csak a tervezésre igaz.
Zoárd | 2013. febr. 20.
Két fontos dolog: A jelenlegi internetes kamarai díjszabás sem gömbölyű. Ha az ember ugyan arra a projektre önálló gépészeti tervezés díját kiszámolja, akkor kijön 100 egység, ha ugyan ezt egy generál részeként számolja ki a gépészetre jutó részt, akkor 140 körüli egység jön ki – csak nem arra gondoltak, hogy 40% a generál díj? Azaz ugyan annál a projektnél, ha a 140-t veszem 100%-nak, ki lehet számolni 71%-ot is. Ez már eléri azt a szintet, ami szerint alulvállalás történik, azaz a Kamara szerint irreálisan alacsony az ár. Ettől függetlenül a szakma boldog lenne, ezzel a 2008-as árszinttel is. Más szerintem legalább ilyen fontosabb téma, amit korábban már leírtam. Gyakorlatilag nincsenek definiálva a gépészeti tervezési feladatok olyan szinten, hogy korrekt árat lehessen adni és ez független a díjszabástól! Azaz a kiírásokat - tervezési program - is meg kell reformálni. Abszurd, hogy egy 2500 m2-es épület természetes szellőzéssel, radiátoros fűtéssel indul és az engedélyezési terv végére talaj kollektoros, felületi hűtés fűtéses hőszivattyús, központi hővisszanyerős szellőzéssel ellátott épületben végződik! Azaz MÉDI ide, oda, amíg építész kollégáink nem fogják fel, hogy az elektromos és gépész feladatokat is be kell határolni már a tervezési program meghatározásakor, nem lesz előrelépés.
Zöhls András | 2013. febr. 19.
Valaha a kamara nem egészen az a passzivitásba süppedt idősek otthona volt, ami ma. A nálunk érvényes mérnöki díjszabás (MÉDI) az egykoron meglehetősen aktív, és gazdag németországi tapasztalatokkal bíró Hajtó Ödön, alapító elnök édes gyermeke, számos ponton hajaz a cikkben hivatkozott német rendszerre, a hazai környezetre adaptálva. Mai állapota megtalálható a kamara honlapján (http://mmk.hu/medi/). A lehetőségek szerint elfogadhatóan részletes munka, érdemes elolvasni, de most a figyelmet a 17. oldalon levő táblázatra hívnám fel. Érdemes összevetni az MMK honlapon virító napidíjakkal: egy az egyben ugyanaz, 2008 óta nem emeltük a hivatalos árat. Egyébként mindegy, mert ezeket az öt éve kalkulált pénzeket sem lehet elkérni. Szerintem száz kollégából jó, ha egy olvasta egyáltalán, gyakorlatilag senki nem használja. Hasonló a helyzet a díjalapra vetített számítással is. Visszatérve a cikkben szereplő anyagra. Ebben a tervezési díj számítás alapja a felszámítható költségek köre. Ez a német előírások (HOAI_2009-1_ALAPOK) szerint: “12. a Technika általánosan elismert szabályai írásban rögzített műszaki megállapítások olyan eljárásokra vonatkozóan, melyek az érintett szakemberek, fogyasztók és az állam véleménye alapján alkalmasak arra, hogy ezen rendeletből kiindulva meg lehessen határozni a felszámítható költségeket, és melyek a gyakorlatban beváltak, illetve belátható időn belül valószínűsíthetően be fognak válni.“ Lefordítva ezt a rettenetes magyarítást, ez lenne az elismert várható kivitelezési költség. Mondjuk, mennyibe kerül egy ”A” besorolású irodaépület gépészete négyzetméterre vetítve. Nálunk ilyen általánosan, hivatalosan elfogadott vetítési alap nincs. Valami hasonló az évente megjelenő Építőipari Költségbecslési Segédlet. Nem megfizethetetlen, MMK tagoknak valami 2500 Ft. Olyan, amilyen, bizonyos, nem túl bonyolult esetekben használható, olykor kötelező is használni. Némi átdolgozással akár széleskörűen kanonizálni is lehetne. Dolgoztam többek között hollandokkal is. Elmesélésük szerint, náluk egy adott munkára a legmagasabb és a legalacsonyabb kivitelezői ajánlat között +/- 2% a különbség. Ez nálunk, gond nélkül, kétszeres eltérés is lehet. Ezért nem könnyű használható költségbecslést készíteni Bár a HOAI euro alapon áll, de az, hogy milyen pénznemben számolunk, nagyjából mindegy, mivel az MMK MÉDI anyagban a 3. táblázat a bekerülési költség százalékában adja meg a tervezési díjat. Ez pl. 100 millió forintnál, átlagos bonyolultságú feladatnál, tokkal, vonóval, az összes tervezési fázist figyelembe véve 6%, hatmillió forint. Átszámítva ez 350 ezer eurós feladat, amiért ezen a középszinten, a HOAI szerint, szintén a megvalósíthatósági tanulmánytól a tervellenőrzésig bezárólag, durván 63 ezer eurót (17,5 millió forintot) kér el a boldog német tervező. Ez 18%-ot jelent, a mi papíron meghatározott díjunknak a háromszorosát. Még durvább a kép a kisebb feladatoknál. Egy 10 millió forint bekerülési összegű, átlagos bonyolultságú munkánál nálunk mindösszesen 8%-ot kérhet a tervező, az ennek megfelelő 35 ezer eurós feladatnál a német kolléga négyszer annyit, 11 ezer eurót, 31 %-ot kap. És ezt szeretnénk mi is (naná, hogy én is) átvenni Elvi alapon a MÉDI (valami használhatóbb kivitelezési költségbecsléssel kiegészítve) mai állapotában sem lenne rossz. Egyszerűbb lenne kicsit javítgatni, mint a német rendszert, ahol mások a tervezési szakaszok, a szakági feladatok, és a hivatkozott törvények, honosítani. Az egyetlen gond, hogy ma, aki munkát akar szerezni, az nem veszi komolyan, és mélyen alávág a díjszabásban levő áraknak. Az építőipari válság idején mi nem összetartunk, hanem széthúzunk, a kevesebb feladatra nem a fajlagos áraink növelésével, vagy legalább szinten tartásával reagálunk, hanem a további csökkentésével. Ezen a német díjszabás átvétele sem valószínű, hogy segítene. Talán, ha egyszer lenne egy valódi tervezői szövetség, egy igazi érdekképviseleti szervezet, amit a tagsága komolyan vesz, a magáénak érez, változhatna ez a helyzet. Ettől eltekintve azoknak, akiknek van egy kis szabad ideje, és nem rettennek meg a gyakran csikorgós német-magyar fordítástól, ajánlom, lapozzanak bele a cikkben hivatkozott anyagokba. Bár nem rövid, de érdekes és tanulságos.
Zoárd | 2013. febr. 19.
Még nem olvastam bele, de a tapasztalatom alapján a következő problémák merülnek fel a gépészeti - és az elektromos - tervezési feladatokkal: A tervezési programokat építész kollégák állítják össze és építész kollégák nyerik meg. A tervezési feladat építészetei része kezelve van, de hogy mit is kell a gépésznek terveznie, arról mély hallgatás van a kiírási koncepcióban, vagy olyan általános lózungok, amik semmit sem mondanak. Nekem van családi házra is tervezésre díjtájékoztatóm. Mindig hanyatt esnek, mikor az információk hiányában - annyi az információ, hogy 150 m2 - azt mondom, hogy a tervezési díj 300 eFt és 1,1 MFt között lesz. Arról egy szó sincs, hogy a 150 m2 az egy szint és van egy lakható 200 m2-es pince, medencével, van 100 m2 tetőtér. Persze nem kell semmi különleges, csak egy alap gépészet – mondja az építész. Aztán jön a tulaj, persze a radiátorok ne látszódjanak, hűtés evidens, halottam központi szellőzésről, csapadékvíz hasznosításról, napkollektorról, és valahogy a medence gépészetet is meg kellene oldani, meg halottam hőszivattyúról is, na, az kell! És a 300 eFt-ról már is az 1,1 M-nál tartunk. Kérdi miért ilyen sok, Ö már megállapodott az építésszel a 300 eFt-ban. Mondom az alapgépészet kivitelezési értéke 150 m2-re 6 MFt, a kívánságlista kivitelezési értéke 20 MFt. Ha talál kivitelezőt, aki megcsinálja 6 MFt-t a 20 MFt-os munkát Én is megtervezem 300 eFt-t. És ez csak egy családi ház. Ne higgye senki, hogy egy 2.500 m2-es közintézménynél nem hasonlóak a problémák. Pont ugyan ilyen problémákba ütközünk. Csak ott a kivitelezési érték a 60 MFt és a 200 MFt között változik, miközben a 60 MFt-ra kikalkulált lenyomott tervezési díjban gondolkoznak - azaz már rég el is vállalták. Úgy látszik tisztelt megrendelők úgy gondolják, hogy a 6,0 MFt-os WV golf ugyan annyiért kapható, mint az A6-os full extrás 20 MFt-os Audi. Hát nem.
