Címke: Építőipar

Átlagosan 56 napot kell várni egy kivitelezőre Magyarországon, ami három nappal több, mint egy évvel korábban – derül ki a Mapei Kft. építőipari szakemberek körében végzett nagymintás országos kutatásából.

A párizsi megállapodás egyik fontos célkitűzése, hogy 2030-ra az egy főre jutó átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátás szén-dioxid-egyenértékre átszámolva ne haladja meg a 2,3 tonnát. Ha a világ a globális átlaghőmérséklet emelkedését a megállapodásban meghatározott 2 Celsius-fokos szint alatt akarja tartani, a városok építőiparához köthető kibocsátásnak kettő-négy évtizedben belül a jelenlegi szint 10%-a alá kellene csökkennie. Ehhez viszont úgy kellene mérsékelni az építkezésből származó kibocsátást, hogy közben a világ népessége, illetve a globális lakhatási igény folyamatosan nő. Ez a jelenlegi építkezési gyakorlat fenntartása mellett elérhetetlennek tűnik, hiszen a párizsi megállapodás értelmében meghatározott jövőbeli kibocsátási kvótáját számos város már a most folyó építkezéseivel kimerítené.

Az ÉVOSZ felmérést végzett a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésének egyéves évfordulójának apropóján. A biztosítás bevezetése pozitív fogadtatásra talált a szervezet közepes és nagy tagszervezetei körében, viszont a kkv-k körében lényegesen nagyobb kihívást jelentett a kötelezettség és negatívabb volt a megítélése.

2026. február 12-én került benutatásra a Magyar Energiahatékonysági Intézet új kiadványa, ami a 2024-ben frissített, új Épületenergetikai irányelv (EPBD) hazai végrehajtását kívánja támogatni. Az útmutató a hazai építőipar, építésgazdaság és a kapcsolódó szektorok (pl. finanszírozók, építészek) vállalati szakemberei, a szakújságírók, és az államigazgatási szereplők számára készült.

A GKI 2026. januári lakossági felmérése szerint a megkérdezettek 6%-a biztosan, 18%-a valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben. Az elmúlt három esztendőben a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési szándékai csak enyhe hullámzást mutattak, határozott tendenciát nem. Az Otthonfelújítási Program lezárása óta az emberek jelentős része várakozó pozícióba került, vélhetően új, széles körben elérhető támogatási formák megjelenésére számítva. Ezeket az építőipari szereplők is fontosnak tartanák.

Az ÉVOSZ elemzést készített a V4 országok 2026. évi építőipari várakozásairól. A visegrádi régió együttes építőipara a megelőző két év bizonytalansága és stagnálása után 2026-ban növekedési pályára léphet, várhatóan felülmúlva a nyugat-európai piacok mérsékeltebb bővülési ütemét.

A KSH 2026. január 14-én közétett legfrissebb építőipari jelentésében a tavaly novemberi termelési volument értékelve kiemelte, hogy a nyers adatok alapján 5,6, a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 3,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 7,7%-kal bővült, az egyéb építményeké 20,0%-kal visszaesett. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 7,3%-kal kisebb volt a 2025. októberinél.

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. § (2c) szerint a 2026. január 1-től megkezdett, lakóépületek energiahatékonyságát javító beruházás kivitelezése során az adott beruházás típusától függően a törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben szereplő építési kulcstermékeket kell beépíteni.

2025 I–III. negyedévében 7490 új lakás épült, 14%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 19 947 volt, 37%-kal több, mint 2024 azonos időszakában.

„A műanyagok ereje! Zöld – Okos – Felelős” – ennek a szlogennek a jegyében zajlott a világ legjelentősebb műanyag- és gumiipari szakvására, a K 2025 a németországi Düsseldorfban 2025. október 8-15. között. És hogy ne csak a szlogent nézzük, maradjunk a számoknál, amelyek soha nem hazudnak: 18 óriási kiállítócsarnok, 3275 kiállító a világ 66 országából és 175 ezer látogató. Pusztán ezek a számok is sejtethetik, mint érzett a látogató, amikor belépett a vásárváros kapuján. Elképesztő és lenyűgöző volt az egész.

2025 augusztusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 15,2, a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján 13,6%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 2,3, az egyéb építményeké 34,8%-kal esett vissza. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 11,4%-kal elmaradt a 2025. júliusitól.

Az eddigi 6 millió helyett 10 millió forintra nő a családi házak energetikai korszerűsítéséhez igényelhető vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes hitel maximális összege. A pályázók mindössze 5 százaléknyi, tehát alig több mint félmillió forint önerő birtokában belevághatnak a rezsiterheik csökkenését eredményező beruházásokba. Bővül a támogatható tevékenységek köre is az energia-megtakarítást eredményező fejlesztéseket ösztönző programban.

A beruházások volumene 2025 II. negyedévében a nyers adatok szerint 8,0%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az előző negyedévhez mérten – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – a beruházások összértéke összehasonlító áron 1,1%-kal mérséklődött.

2025 májusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,6, munkanaptényezővel kiigazítva 5,5%-kal magasabb volt az egy évvel azelőttinél. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 9,3%-kal kisebb, az egyéb építményeké 26,0%-kal nagyobb volt. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,5%-kal meghaladta a 2025. áprilisit.

A munkavédelmi hatóság 2024. évben 7739 munkáltatót ellenőrzött, melynek során közel 13 ezer látogatásra került sor. Az ellenőrzések között az építőipar változatlanul kiemelt ágazatként szerepelt, mivel itt a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése magas kockázatú.  

A V4-ek építőipara az elmúlt években rendkívül nagy kilengéseket mutatott, erős növekedési időszakok után meredek visszaesésekkel, szemben az EU27 átlagával. Ennek oka vélhetően, hogy a visegrádi országokban általában nagyobb az állami megrendelések aránya a többi uniós országhoz képest, amely mindenhol visszaesett.

A KSH lakásépítési számaira reagálva az ÉVOSZ 2025. évben 12 000 új lakás átadásával számol, és mintegy 200 000 lakás érdemleges felújításával. A lakásépítés és felújítás mélypontról való pozitív elmozdulását érzékelik a kivitelezők, azonban a kormányzati támogatási programok és a kedvezőbb finanszírozási lehetőségek hatása csak a 2026. évi tényszámokban fognak megjelenni.

Mitől zöld az épített környezet? Mit jelent az építési termékek zöld minősítése, melyek a tervezők és kivitelezők minősítésének nemzetközi gyakorlatai? A gyártók számára milyen lehetőségek rejlenek a zöld átállásban?

2025 márciusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 0,1, az egyéb építményeké 8,9%-kal mérséklődött. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 0,7%-kal meghaladta a 2025. februárit. 2025 I. negyedévében az építőipar termelői árai 5,4%-kal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában.

2025 I. negyedévében 2704 lakást vettek használatba, ami 2,7%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz képest. A fővárosban 7,4%-kal kevesebb, mindössze 843 lakás épült. A megyei jogú városokban 33%-kal kevesebb lakást építettek, együttes számuk még a fővárosi új lakások felét sem érte el.

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építészeti-műszaki tervezési, építési és kivitelezési szerződések teljesítéséből fakadó viták ügyében tud eljárni. Eljárásának legfőbb célja az elhúzódó elszámolási viták rendezésének felgyorsítása.

Elég borús képet fest az építőipar rövidtávú kilátásairól az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének felmérése. Az ÉVOSZ tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2024. évben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a 2025. évre, valamint milyen a vállalkozások digitalizációhoz való viszonya.

Az építőipar kiemelt fontosságú ágazat, teljesítménye az elmúlt években növekvő szerepet töltött be a magyar nemzetgazdaságban és az európai gazdaságban egyaránt. 2022-ben a GDP 3,5%-kal nőtt az eurózónában és az EU egészében is, az előző évi 5,3, illetve 5,4%-os növekedés után.

2024-ben 13 295 új lakás épült, 29%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7%-kal kevesebb, mint 2023-ban.

Jelentős ugrás következett be az elindított építőipari kivitelezések értékében 2024 utolsó negyedévében, az Aktivitás-Kezdés meghaladta a 830 milliárd forintot, ami kiemelkedően magasnak számított – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Hozzá kell azonban tenni, hogy a kimagasló számokban jelentős szerepet játszott egy projekt, a mohácsi Duna-híd építésének elindulása.

Néhány év után ismét elérhető a vidéki otthonfelújítási támogatás, amely egy kedvezményes hitellel kiegészítve komoly fejlesztésekre ad esélyt csaknem 2900 településen.

Bár már a második negyedév is visszaesést hozott a hazai építőiparban elindított kivitelezések értékében, a harmadik negyedévben további csökkenést produkált a szektor. A július és szeptember közötti, kevesebb, mint 360 milliárd forintos Aktivitás-Kezdés 2016 óta új negatív rekordot jelentett még folyóáron is,

Egy friss kutatás szerint az építőipari szakemberekbe vetett bizalom enyhe javulást mutat, miközben a kontármunkák okozta károk összege minimálisan, 814 791 forintra csökkent. A változás azonban olyan csekély, hogy inkább stagnálásról beszélhetünk, semmint kialakulóban lévő pozitív trendről.

A Spakli’21 a magyar építőipar első podcast csatornája, amely legfrissebb adásának témája a közelmúltban meghirdetett Otthonfelújítási Program volt.

Az új CPR (építésitermék-rendelet) megjelenéséhez kapcsolódóan várhatóan egyre nagyobb szerepe lesz az épületek és építőipari termékek környezeti értékelésének. A környezetvédelmi terméknyilatkozat (EDP) számszerűsített környezeti információt jelent a termék életciklusa során, így lehetővé teszi az ugyanazon funkciót betöltő termékek összehasonlítását.

A munkaerő mobilitását, a közbeszerzést, a közlekedési infrastruktúrát, a lakásépítést és a körforgásos gazdaságot emeli ki az ÉVOSZ elnöke a soros elnöknek, Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelében.

Az energiamegtakarítást célzó sikeres támogatási kérelem elkészítéséhez és megvalósításhoz hozzáértő szakmai közreműködés szükséges. Az építőipari szakemberek igénybevételének fontosságára hívja fel a figyelmet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége.

Megjelent az otthonfelújítási program végleges szövege, amely révén 108 milliárd forintos keretösszegből legfeljebb 20 000 darab, 1990 előtt épült ház felújításához jut támogatás.

A rendelésállományt és a cégek várakozásait figyelembe véve az építőipar továbbra is a termelés csökkenésére készül – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az MTI-vel. A szervezet szerint minden alágazatban a fizetőképes kereslet csökkenése tapasztalható.

A bejelentett módosítás értelmében 2026. december 31-ig 5 százalékos áfa mellett értékesíthetők a többlakásos lakóingatlanban kialakított lakások, illetve az egylakásos lakóingatlanok. De mi a helyzet azokkal az ingatlanokkal, amelyek 2026 végén már rendelkeznek engedéllyel, azonban az építkezés még nem fejeződött be?

Az egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanfejlesztői díj, a FIABCI World Prix d’Excellence átadó szingapúri gáláján aranyéremmel jutalmazták a Ferencz Marcel által tervezett Néprajzi Múzeumot, ezzel a szintén a Liget Budapest Projektben felépült Magyar Zene Háza mellett hazánk legtöbb nemzetközi díjjal rendelkező épületévé vált.

Növekedett a három hónap alatt elindított kivitelezések értéke 2024 első negyedévében, az Aktivitás-Kezdés az elmúlt 6 negyedévben nem alakult ilyen magasan. A megkezdett építkezések összértéke 807 milliárd forint volt – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.

Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 6,3, az előző hónaphoz képest 2,8%-kal csökkent az építőipari termelés volumene. Viszont 2024 márciusában, az előző év azonos hónapjához képest, a megkötött új szerződések volumene 19,4%-kal nőtt. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 50,2%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál – áll a KSH május 15-i friss jelentésében.

Mától május 6-ig véleményezhető az otthonfelújítási program felhívástervezete. A végleges felhívást a társadalmi és szakmai egyeztetések lezárását követően, június elején teszi majd közzé a kormány. A 108 milliárd forint keretösszegű program a családi házak energetikai korszerűsítését, energiahatékonyságának javítását segíti.

A 108 milliárd forint keretösszegű otthonfelújítási program a családi házak energiahatékonyságának javítását szolgálja. A támogatott háztartások a jelentős energiamegtakarítást eredményező beruházásoknak köszönhetően könnyebben tarthatják fogyasztásukat a rezsivédett sáv alatt.

Az új otthonfelújítási program, amely mintegy 30 ezer ingatlan energiamegtakarítást szolgáló felújítására ad lehetőséget, pozitív hatást gyakorol az építőiparra, különösen a kis- és középvállalkozások számára kedvező – véli több piaci szereplő.

Modern, téglából készült családi ház, távol a város zajától. Így képzeli el a magyarok többsége álmai otthonát, ha az árak nem számítanának – derült ki egy friss, országos kutatásából. A valóságban a változó költségek és a kezdeti lépések bizonytalansága azonban sokakat elriaszthat már az építkezés gondolatától is. A legtöbben ráadásul meg sem tudják becsülni, mennyibe kerülhet álmaik otthonának felépítése, egy új szolgáltatással azonban pár kattintással mindez könnyen kiszámolható.

Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet az épületek.

Széles körű szakmai összefogással javaslatcsomag készült a magyar lakásállomány megújítására, amely hozzájárulhat a magyarok életminőségének és az ország energiafüggetlenségének növeléséhez is – olvasható az Egyensúly Intézet MTI-n megjelent közleményében.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) háttérintézményénél, az ÉMI Nonprofit Kft.-nél a kormány fenntartható gazdaság- és iparfejlesztési céljaival összhangban elindult az építési termékek egyszerűsített környezeti értékelése és az ehhez kapcsolódó információs rendszer.

Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 6,0, az egyéb építményeké 0,5%-kal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 5,1%-kal nagyobb volt a novemberinél – tette közzé február 14-én a KSH. 

Az elmúlt időszakban több kérdés is felmerült a külföldi, de különösen a harmadik országbeli munkavállalók magyar építőipari cégeknél történő alkalmazásával kapcsolatban.

Szorosabb együttműködésre biztosít lehetőséget az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács megalakulása a szakmai érdekképviseleti szervezetek és a kormány között. A Tanács 2023. december 4-én tartotta alakuló ülését az Építési és Közlekedési Minisztérium épületében.

Az Újház legfrissebb felmérése szerint a válaszadók 63 százaléka egyáltalán nem tervez a következő évben felújítási munkálatokat, miközben csupán 19 százalék elégedett ingatlana jelenlegi állapotával. A lakosság 31 százaléka kizárólag állami támogatással tudna belevágni az építkezésbe vagy felújításba.

Az ÉVOSZ Magyar Építőanyagkereskedelmi Tagozata szerint az építőanyag-kereskedelem mélypontja 2024-re várható. Felmérték a tagozat elnöksége által képviselt magyar tulajdonú vállalkozások véleményét a hazai építőanyag-kereskedelmi piac helyzetéről, mely nagyságrendileg a piac 40%-át tudhatja magáénak.