Címke: Energetika

Magyarországon is új mérföldkőhöz érkezett az energiaközösségek ügye, megalakult az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország nevű szervezet.

A zöldenergiára való teljes áttérés a 21. század egyik kiemelt célkitűzése. A történelem során több alkalommal is lezajlottak már energiaátmenetek, ám a mostani elképzelések egy olyan irányváltást feltételeznek, amely egyedülálló volna az emberiség eddigi történetében.

Az energiahatékonyságról szóló törvény a piaci szereplők mellett a közintézmények számára is előírja egyes energetikai adatok közlését. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az év végéig csaknem négyezer közintézményt levélben értesít a teendőkről, valamint online bejelentőfelület működtetésével segíti az adatszolgáltatás folyamatát.

A MEKH idén ötödik alkalommal szervezi meg az Erőművek Éjszakáját. 2024. október 25-én ismét különleges helyszínek és egyedülálló programok várják a látogatókat hazánk legnagyobb és legnépszerűbb energiaipari eseményén.

Az Európai Bizottság jóváhagyta az Energiaügyi Minisztérium 95 milliárd forintos beruházási és fejlesztési támogatási tervét, amelynek keretében új megújuló energiaforrásokkal működő távhőtermelő technológiák kiépítésére és a meglévő rendszerek energiahatékonyságának javítására nyílik lehetőség – mondta Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Portfoliónak adott interjújában.

2024. március 12-én az Európai Parlament megszavazta az épületek energetikai teljesítőképességéről szóló felülvizsgált irányelvet (EPBD), amely lényeges lépést jelent az épületekkel kapcsolatos éghajlatvédelmi intézkedések felgyorsításához.

A lakáskörülmények alapvetően befolyásolják az életminőséget, ezért a leromlott épületek szakszerű korszerűsítése átfogó segítséget jelentene rengeteg háztartás számára. Emellett nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő jelentősége van a minőségi lakhatásnak, többek között egészségügyi, munkaerő-piaci, környezetvédelmi vonatkozásai miatt. A lakóépületek energiahatékonyságának gondosan megtervezett és kivitelezett növelése nem csak a klímavédelmi törekvéseknek és az energiafüggőség csökkentésének, hanem az energiaszegénység valós felszámolásának is záloga.

Elkészült egy szakmai feldolgozása az épületenergetikai rendeletnek, közel 550 oldalon, Alkalmazott Épületenergetika címmel. A segédlet elsősorban a már gyakorlott, TÉ jogosultsággal rendelkező szakmagyakorlóknak segít az új módszer elsajátításában. A segédlet közeradásán túl tervezzük szakmai továbbképzések, vizsgára előkészítő stúdiumok szervezését is.

Az energiatanúsítványokra vonatkozó új rendelet szerint novembertől az eddigihez képest más lesz a bizonyítványok struktúrája és bővül a tartalma. Továbbra is kötelező lesz megcsináltatni az energiatanúsítványt, viszont annak tartalmát nem lesz kötelező beírni a szerződésbe.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi rendszerességgel publikál adatokat a hazai szén- és kőolajtermékekről, valamint a villamos energia- és földgázellátásról. Az energiatermelésre, készletekre, ellátásra vonatkozó havi adatok és a primer mérleg a tárgyhónapot követő 65-ödik napon érhetők el.

A magyar háztartások 53 százaléka kizárólag az energiafogyasztás csökkentésével próbál lefaragni a költségeiből, 41 százalék ugyanakkor felújítást tervez a rezsi csökkentése érdekében, és az energetikai korszerűsítéshez 24 százalék hitelt is felvenne.

Az energiahatékonyság kétségtelenül napjaink egyik legfontosabb kérdése, amely a lakáspiacon is rendkívül erősen érezteti hatását. A jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, és csak kis része tekinthető energetikai szempontok alapján hatékonynak. A korszerűt megközelítő, a korszerű vagy az ennél is jobb besorolású ingatlanok aránya nem éri el a 10 százalékot.

A kereskedelmi tárolóink töltöttsége mindössze 32 százalékos, a biztonsági készletünket őrző tároló pedig 60 százalékon áll. Az utóbbit kezelő HEXUM Zrt.-nek egy friss miniszteri rendelet szerint október elseje helyett elegendő lesz november elsejéig felöltenie a tárolóját az előírt mértékig.

Magyarország továbbra is viszonylag magas importkitettséggel rendelkező ország, ugyanakkor az előzetes adatok alapján a tavalyi évben a felhasznált energiaszükséglet kisebb mértékben függött külső forrásoktól. Az importfüggőség mértéke az összes energiahordozóra vonatkozóan 54,3%-ra csökkent, amelynek oka a növekvő belföldi felhasználás és a jelentős készletfelhasználás volt.

2022. június 1-jével lejár a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet Magyarországon, azonban számos, a veszélyhelyzeti időszak alatt hozott rendeletet meghosszabbít a kormány a 2022. június 1-jén hatályba lépő, az egyes, a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása céljából kihirdetett veszélyhelyzet során kiadott kormányrendeletek hatálybalépéséről és veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 190/2022. (V. 26.) Korm. rendeletben. 

A Nemzetközi Energia Ügynökség elemzése tíz olyan, elvben azonnali intézkedést javasol, amelyek csökkenthetik az orosz gáztól való függőséget, miközben rövid távon fokoznák az uniós gázhálózat rugalmas alkalmazkodóképességét és csökkentenék a kiszolgáltatott fogyasztók nehézségeit.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és csatlakozó partnerei 2021. október 8-án ismét megrendezik az Erőművek Éjszakáját. „Az Erőművek Éjszakája nemcsak a technológiáról, hanem a fenntartható környezetről és a tudatos felhasználóról is szól” – mondta Horváth Péter János, a MEKH elnöke. Az Erőművek Éjszakája helyszíneire szeptember 20-tól lehet regisztrálni.

A fejlett világban az energetika egyik lehetséges jövőbeli irányvonala a megújuló energiaforrásokra való teljes átállás megvalósítása. Dániában például már 1975-ben megjelent az első tudományosan megalapozott alternatív energiaterv, 2006-ban már a mérnöktársadalom széles körű összefogásával született 100% megújuló stratégia. Ez utóbbira építette a kormányzat saját energetikai koncepcióját.

Számos kihívással néz szembe a hazai energiaágazat az időjárásfüggő megújulók rendszerintegrációjától az ellátásbiztonságon át a klímaváltozásig. Ez azonban nem csak a vállalati szektort érinti, hiszen a szabályozói oldalon is rengeteg feladatot teremt, amit valahogyan kezelni kell.

2021. július 5-től augusztus 30-ig kapacitásbővítésekre vonatkozó nem kötelező erejű piacikereslet-felmérést végez az FGSZ Földgázszállító Zrt. a határkeresztező rendszerösszekötési pontok vonatkozásában.

Az országos primer felhasználás idén márciusban 106,62 PJ volt, ami 2,76 PJ-lal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A primer felhasználáson belül a szén és széntermékek felhasználása 2,02 PJ-lal csökkent, a megújuló energiaforrások 0,09 PJ-lal nőttek – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb, márciusi energiastatisztikai riportjában.

Közzétette a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a hazai háztartások végső energiafelhasználási értékeit. 2019-ben a legtöbb energiát fűtésre, a használati meleg víz előállítására, valamint világításra és az elektromos készülékek üzemeltetésére fordították a háztartások.

A Magyar Mérnöki Kamara ingyenes energetikai tanácsadással segíti az építkezőket, lakásfelújítókat, valamint a vállalkozásokat. A járványhelyzet miatt csak online elérhető a szolgáltatás.

A vártnál jóval több hazai lakóépületben végeztek energiahatékonysági felújítást az elmúlt öt évben, de ezek a beruházások jellemzően részlegesek voltak, energetikai tervezés nélkül történtek, valószínűleg ezért nem eredményeztek említésre méltó energiamegtakarítást – mondta a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) igazgatója.

A szén, az éghető megújuló energiaforrások és a villamos energia nettó import felhasználása csökkent, míg a földgáz, valamint a nem éghető megújuló energiaforrások és a nukleáris energia felhasználása nőtt.

A szén, az éghető megújuló energiaforrások és a villamos energia nettó import felhasználása csökkent, míg a földgáz, valamint a nem éghető megújuló energiaforrások és a nukleáris energia felhasználása nőtt.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) 2020. március 18-án kiírta az első energetikai innovációs pályázatokat.

Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított – fogalmaz a TNM rendelet. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Mennyivel drágul meg majd az építkezés? Lesznek kibúvók, kiskapuk?

A mikro-, kis- és középvállalkozások 2019. november 11-én, hétfőtől adhatják be a támogatási kérelmeiket épületenergetikai fejlesztéseik támogatására. A vállalkozások minimum 3, maximum 100 millió forint vissza nem térítendő fejlesztési forrást nyerhetnek el, a teljes keretösszeg 20,4 milliárd forint.

Elindult a visszaszámlálás a közel nulla épületenergetikai szabályok általános érvénybe lépése előtt. A kép ugyan tisztul, de ahogy közeledünk a „D-naphoz”, újabb és újabb szempontok látnak napvilágot. Ilyen az is, hogy a hőszivattyú-technológia jelentősen megkönnyítheti és leegyszerűsítheti az átállást egy szén-dioxid-mentes európai épületállomány 2050-es elérésére.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közzétette a Nemzeti energia- és klímaterv tervezetét; a dokumentum szerint Magyarország az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátásának minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig az 1990-es szinthez képest, de 85 százalékos mérséklésre törekszik ilyen hosszú távon, és 2030-ra a megújuló energiaforrások 20 százalékos részarányát szeretné elérni a bruttó végső energiafogyasztáson belül.

A villamosenergia-igény tovább fog emelkedni a következő években Magyarországon. Az igények kielégítésében a megújuló energia és az atomenergia nem tekinthető egymás ellenségének – emelte ki Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjáért felelős tárca nélküli miniszter a HG Media és a Haszon Magazin Energiagazdálkodás a XXI. században című konferenciáján.

A jelentés célja, hogy tájékoztassa a politikusokat, döntéshozókat és az üzleti szféra vezetőit a régióban tapasztalható trendekről, kihasználatlan befektetési lehetőségekről, melyek elősegíthetik a régió energiagazdaságának klímatudatos átalakítását.

Magyarország is benyújtotta az Európai Bizottság felé a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezetét.

Európa tagállamai elkötelezték magukat a fenntartható energiafogyasztási pálya mellett. 2018 végén hatályba lépett az energiahatékonysági irányelv (EED) módosítása, mely 2030-ra összeurópai szinten 32,5 százalékos energiahatékonysági célt tűz ki.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) honlapján elérhetők a legfrissebb éves energiastatisztikai adatok.

A hevítés folyamatának villamosítása az ipar dekarbonizációjának attraktív lehetősége, és jelentősen megváltoztathatja a villamos energia ipari felhasználását egy olyan világban, ahol a szén-dioxid-kibocsátás korlátozva van.

Konferencia az átalakuló hazai energetikai piac terveiről, kihívásairól. Az energiatermelés, az energiaportfólió és a hálózat kapacitásának optimalizálása minden szereplőt érint a jogalkotóktól a végfelhasználókig.

Tovább növeljük a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét, ha eseti elbírálás nélkül fára vagy biomasszára cseréljük a szenet, a kőolajat és a földgázt – ezzel pedig veszélyeztetjük a párizsi klímaegyezmény sikerét – figyelmeztet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete.

A hazai villamosenergia-portfólió az atomenergetikától a napelemig címmel kerül megrendezésre 2018. március 8-án a Hotel President Budapestben, a FÓKUSZBAN: konferenciasorozat eseménye.

Javulnak a kamattámogatott lakossági energetikai hitel feltételei. Igény lenne az energiatakarékos lakások iránt. A kérdés inkább az, elég vonzó-e most már a támogatott hitel, hogy akár a családi házak tulajdonosai, akár a társasházakban vagy lakásszövetkezetekben élők ebből a pénzből újítsák fel otthonaikat. 115 milliárd forint sorsa és több tízezer háztartás energiahatékonyságának a növelése a tét.

December 1-én a Magyar Energetika és a VGF szaklap kiadója szervezett konferenciát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen Paks II. (a szakmáról, politikamentesen) címmel, ahol Horváth Miklós, Paks II. vezérigazgató-helyettese és Dr. Kovács Antal, Paks I. kommunikációs igazgatója számolt be az aktuális helyzetről és a várható ütemekről.

Október 10-én tartotta meg a VII. Ipari és technológiai szakmai napot a Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ). A délelőtti szakmai előadások után a rendezvény résztvevői a Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe látogattak el.

Az energiahatékonyság fokozására, továbbá az energiaköltségek és megtakarítások közötti megfelelő egyensúly megteremtésére irányuló törekvéseknek köszönhetőn 2010. május 19-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvet.